Félmillió forintért a magyarok már a sikkasztás határvonalát súrolják.

A sikkasztást, a csalást és a pénzmosást tartják a leggyakoribb gazdasági bűncselekményeknek a magyarok, akik szerint 500 ezer forintért a legtöbb munkavállaló már legalábbis megfontolná, hogy visszaélést kövessen el munkahelyén.
Nincsenek túl jó véleménnyel a magyarok arról, hogy mennyire nehéz lehet rávenni egy munkavállalót gazdasági bűncselekményre. A Ragány Ügyvédi Iroda és az Europion közös felméréséből kiderül: a megkérdezettek többsége 500 ezer és 5 millió forint közé teszi azt az összeget, amennyiért a legtöbb ember már megfontolná, hogy visszaélést kövessen el munkahelyén: törvényt szegjen, vagy engedje, hogy megvesztegessék.
A megkérdezett válaszadók körében a többség, szám szerint a résztvevők 68%-a, arra számítana, hogy Magyarországon egy gazdasági bűncselekmény, mint például a vesztegetés, esetén a bíróság egytől öt évig terjedő börtönbüntetést szabna ki. Ezzel szemben minden ötödik válaszadó (19%) úgy véli, hogy a helyzet súlyossága miatt még szigorúbb szabadságvesztésre is számítani lehetne a lebukás következményeként. Érdekes módon, a válaszadók mindössze 12%-a gondolja, hogy a büntetés kevesebb mint egy év letöltendő szabadságvesztést jelentene ilyen esetben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tényleges büntetés mértéke számos tényezőtől függ. "A bíróság által kiszabott büntetés mértékét befolyásolja a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint az, hogy a vádlott mennyire mutatkozik együttműködőnek" - nyilatkozta Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője.