Felháborodott szülők fejezik ki aggodalmukat a 4. osztályos olvasókönyvben található népmese kapcsán.
**Iskolakezdés: 7+1 Praktikus Tanács a Szeptemberi Rutinhoz Való Visszarázódáshoz** Az iskolakezdés sokak számára kihívásokkal teli időszakot jelent. A nyári szünet után a visszatérés a mindennapi életbe stresszes élményekkel járhat. Íme néhány egyszerű, mégis hatékony tipp, hogy könnyebben alkalmazkodhassatok az új időszakhoz! 1. **Állítsd vissza a napi rutint:** Kezdjétek el fokozatosan visszaállítani a korai fekvést és ébredést, hogy a szervezetetek könnyebben alkalmazkodjon az új időbeosztáshoz. 2. **Készítsetek közösen tervet:** Üljetek le együtt, és készítsetek egy heti menetrendet, amely tartalmazza az iskolai órákat, a házi feladatokat és a szabadidős tevékenységeket. 3. **Szervezzetek közös programokat:** Töltsétek együtt az időt szórakoztató tevékenységekkel, mint például a családi kirándulások vagy játékok, hogy a visszatérés ne csak a tanulásról szóljon. 4. **Frissítsétek a tanulósarkot:** Készítsetek egy inspiráló tanulósarkot, ahol a gyerekek szívesen fognak tanulni. Színes dekorációk, kényelmes ülőhely és jól rendezett íróasztal segíthet. 5. **Beszélgessetek az érzésekről:** Adjátok meg a lehetőséget a gyerekeknek, hogy megosszák a visszatéréssel kapcsolatos érzéseiket, félelmeiket és elvárásaikat. 6. **Készüljetek előre:** Az iskolai felszerelések beszerzése és a taneszközök előkészítése segíthet csökkenteni a stresszt az első iskolanapon. 7. **Tartsatok pihenőidőt:** Ne feledkezzetek meg a pihenésről! A tanulás mellett fontos, hogy legyen idő a kikapcsolódásra és a feltöltődésre is. **+1. Legyél türelmes önmagaddal:** Az alkalmazkodás időbe telik, ezért légy türelmes, és adj magadnak időt, hogy fokozatosan rázódj vissza az iskola világába. Ezek a tippek segíthetnek abban, hogy az iskolakezdés ne legyen annyira stresszes, és a szeptember ismét a tanulás és fejlődés időszakává váljon!
A HVG beszámolója szerint az Oktatási Hivatal által megjelentetett Szövegről szövegre című szövegértési tankönyvben a népmesék sajátos nyelvezetét elemzik, különös figyelmet fordítva Benedek Elek klasszikus gyűjtésére, a Világszép Ilonka című mesére.
A mesében "egy vén cigányasszony a leányával" (mindkettő olyan csúf, "mint az ördög") kéri, hogy engedjék őket a hintóba, ahol a gyönyörű címszereplő, Ilonka, utazik. A két ármányos figura, akik nyilvánvalóan boszorkányok, szörnyű tettet hajtanak végre: kiveszik Ilonka ragyogó szemeit, és a lányt a hideg folyóba vetik. Ezt követően a banya lánya, szívfájdalommal és hazugsággal, elcsábítja az ifjú királyt. De a mese végül kedvező fordulatot vesz: Ilonka visszanyeri elveszett szemeit, míg a gonosz boszorkányokat, vagyis a cigányasszonyt és lányát, méltó büntetés várja, hiszen felnégyelik őket.
A Reddit felületén osztotta meg az aggályait egy szülő és többen jelezték, hogy szerintük sem éppen ezzel a horrorisztikusnak tűnő mesével kellene illusztrálni a népmesék jellegzetességeit, és a cigányasszony-boszorka párhuzamot sem biztos, hogy minden gyerek tudja megfelelően értelmezni. Esetleg, a szülői vagy egy adott tanár nem megfelelő magyarázattal élve tápot adhat a rasszizmusra is.
A poszt alatt számos vélemény született a népmesék jelentőségéről és relevanciájáról a modern világban. Vannak, akik úgy vélik, hogy ezek a régi történetek elavultak, és a mai társadalmi értékek, valamint a folyamatosan változó világ kihívásai mellett már nem képesek megállni a helyüket. Ezzel szemben sokan nosztalgiával idézik fel saját gyermekkori élményeiket, amikor éppen ezek a mesék szolgáltak nekik például. Ráadásul egyre többen kezdenek el gyűjtögetni olyan meséket, amelyekben megkérdőjelezhető események és karakterek szerepelnek, így újraértelmezve a múlt tanulságait a jelen kontextusában.
Ilyen például a Grimm testvérek mesterművei közé tartozó Jancsi és Juliska, valamint a Piroska és a farkas meséje, amelyek szintén mélyebb rétegeket hordoznak. Andersen meséi, mint A kis gyufaárus lány vagy A kis hableány, gyakran nemcsak a gyermekek számára készültek, hanem felnőtteknek is tanulságos, szívszorító élményeket nyújtanak. A Fehérlófia története is sokak emlékezetében él, hiszen gazdag szimbolikája és drámai fordulatai igazi klasszikussá emelik.
Több Benedek Elek által írt mese és az általa összegyűjtött népmese ma már nem biztos, hogy megfelelne a modern tartalmi elvárásoknak. A kommentelők között sokan hangsúlyozzák, hogy ezeket a meséket a saját kontextusukban kell értelmezni, különösen a történelmi időszakok figyelembevételével. Amikor ezek a történetek születtek, teljesen más volt a társadalmi megítélés, és másként viszonyultak az ábrázolásokhoz is. A legtöbb esetben a „mese” kategóriába sorolt történetek nem kifejezetten gyerekmesék. Például a fonóban az asszonyok mesélgetése során is erőteljes, gyakran naturalista elemekkel fűszerezett narratívákat használtak, így a klasszikus gyerekmesék is sokszor szembesülnek ezzel a sajátos, felnőttes megközelítéssel.
