**Farkasok Magyarországon: Hogyan reagálj, ha találkozol velük az erdő mélyén** A farkasok lenyűgöző, mégis titokzatos teremtmények, amelyek Magyarország erdős területein is otthonra találtak. Ha valaha is összefutsz egy farkassal az erdőben, fontos, hog

A közönséges farkas egykoron szinte az egész európai tájat benépesítette, így hazánkban is otthonra lelt. A XX. század közepére azonban az emberi tevékenységek következtében csak néhány elszigetelt populáció maradt fenn, és Magyarországról teljesen eltűntek. Az 1980-as években azonban újra megjelentek az első farkasok az Északi-középhegység területén, ahol azóta is élnek és vadásznak. Tehát a válasz egyértelmű: igen, farkasok élnek Magyarországon. Ha túrázás közben összefutsz velük, érdemes tudni, hogyan viselkedj. Íme néhány hasznos tanács!

Újra felfedezhetjük a farkasokat Magyarország területén! De vajon valóban szükség van a félelemre irányukban? Fedezd fel a részleteket!

A középkor előtt a közönséges farkas egész Eurázsiában elterjedt állat volt, s noha az ősi kultúrákban (mint például a görög, római, dák, trák, kelta, türk és más népek) nagy tiszteletnek örvendett, a korai germánok között már meglehetősen ambivalens híre volt. A korai középkortól kezdve azonban szisztematikus üldözésnek volt kitéve a faj, mivel veszélyt jelentett a haszonállatokra.

Ennek következményeként Franciaországban 800 és 813 között hivatalosan is bevezették a farkasvadászat intézményét. Ekkor Nagy Károly megalapította a louveterie-t, amely a farkasvadászok különleges egységeként működött. Ezzel szemben Angliában a XV. század végén elpusztították az utolsó farkast, így VIII. Henrik uralkodásának idejére ez a faj már eltűntnek számított.

Skóciában 1684-ben, Írországban pedig 1786-ban könyvelhették el az utolsó farkasok kiirtását, míg Dániában 1772-ben ért véget e fenséges ragadozók története. A Skandináv államokban a XX. század folyamán történt a végső leszámolás, ahol Észak-Svédországban a számik szervezett hajtások révén távolították el az utolsó példányokat, amelyek veszélyt jelentettek a rénszarvas-állományokra.

Közép-Európában a XIX. században csökkent le drámai mértékben a populáció egyedszáma, Kelet-Európában azonban soha nem irtották ki teljesen a fajt, mivel a terület szomszédos Ázsia nagy erdős területeivel. Ennek ellenére számuk a XIX. század végére nagyon lecsökkent. Ausztriában, Szlovákiában (a XX. század első évtizedében), és Magyarországon (a második világháború után) teljesen ki is halt az európai szürke farkas.

1934-ben a náci Németország fogadta el az első törvényt, amely a farkasok védelmét célozta. Az ötvenes évektől kezdődően, amikor Európában a hagyományos pásztorkodás és mezőgazdasági életformák háttérbe szorultak, a farkasok szisztematikus üldözése is megszűnt. Ennek következtében a farkaspopuláció fokozatos növekedésnek indult.

A vidéki tájak népsűrűségének csökkenése és a vadon élő zsákmányállatok populációinak újjáéledése nyomán az 1980-as évektől kezdődően fokozatosan megindult a régen elhagyott területek betelepítése, ahol egykoron ezek az állatok már nem voltak jelen.