A gázai területen egyre gyakoribbá válnak azok az incidensek, ahol izraeli katonák ételért sorban álló palesztinokat céloznak meg.

A Gázában élők a közel két éve tartó háború egész ideje alatt nehezen tudtak élelemhez jutni, idén május óta pedig folyamatosan érkeznek olyan hírek, hogy gázaiak százai haltak meg ételosztás közben. Az ENSZ számítása szerint május vége és július eleje között mintegy 798 palesztin halt meg, miközben élelmiszersegélyre várt.

2025 tavaszán több szövetséges ország, köztük az Egyesült Államok, fokozódó nyomást gyakorolt Izraelre, hogy javítsa a humanitárius helyzetet Gázában. Az aggodalom különösen érezhetővé vált, miután Izrael 11 héten keresztül blokkolta a segélyszállítmányokat, beleértve az ENSZ konvojait is. Az izraeli kormány arra hivatkozott, hogy a Hamász a nemzetközi segélyeket saját céljaira fordítja, ezért inkább egy új segélyezési programot indítanak Gázában. E programot az amerikai és izraeli támogatással létrejött Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) koordinálja, amely két hónapja kezdett élelmiszercsomagokat osztani a térségben, remélve, hogy ezzel enyhítik a helyzetet.

A GHF februárban kapta meg hivatalos bejegyzését Delaware államban, jelenlegi vezetője Johnnie Moore. Moore nemcsak az amerikai üzleti élet prominens alakja, hanem evangéliumi keresztény közéleti személyiség is, aki korábban Donald Trump tanácsadójaként tevékenykedett. A GHF működésének fenntartása érdekében a Safe Reach Solutions vállalatot választotta ki, amely tavaly novemberben alakult meg Wyoming államban.

A program forrásainak részletei nem teljesen egyértelműek. Az amerikai külügyminisztérium júniusban 30 millió dolláros támogatást hagyott jóvá a GHF részére, azonban a hivatalos közlemények alapján ez az összeg még nem került kifizetésre.

A GHF elsősorban Gáza déli részén működik, és nagyjából egymillió ember ellátását célozza. Az ENSZ nem hajlandó együttműködni a szervezettel, mert szerintük az nem tartja be az alapvető humanitárius szabályokat, és csak halálcsapdaként hivatkozik a GHF-re.

A Wall Street Journal (WSJ) tudósítója a helyszínen próbálta meg megfejteni, mi a magas halálozás oka:

Ezrek gyűltek össze kedd reggel a Gázai Humanitárius Alapítvány segélyközpontja előtt, amelyet szögesdrót kerítés övezett. Amint a kapuk résnyire kinyíltak, a tömeg azonnal előretört. Az amerikai biztonsági szolgálat próbálta megőrizni a rendet, de több férfi áttörte a barikádokat, és elragadta az élelmiszerdobozokat, amelyeket a rászorulóknak szántak. Mások is csatlakoztak hozzájuk, hogy megszerezzék a szükséges javakat. A gyalogosok mellett motorosok száguldoztak, próbálva kiszipolyozni a többiek kezéből mindent, amit csak elérhettek. Ekkor váratlanul lövések dördültek, a forrása ismeretlen maradt. Körülbelül negyed óra elteltével az összes élelmiszer eltűnt a helyszínről.

Az ételosztás körüli erőszak nem csupán a központoknál robban ki, hanem már az oda vezető úton is komoly kockázatokat rejt. Az elmúlt héten több tucat palesztin veszítette életét vagy szenvedett sérüléseket, miközben segélyért küzdöttek. Az izraeli hadsereg állítása szerint figyelmeztető lövéseket adtak le, ám ez nem mentesíti őket a felelősség alól. Júniusban például egy harckocsi tüzet nyitott a tömegre, amely 59 ember halálát okozta, míg egy másik incidensben 26 ember vesztette életét. Az ilyen események rávilágítanak arra, hogy a humanitárius helyzet rendkívül súlyos és a segélyhez való hozzáférés életveszélyes lehet.

A Wall Street Journal jelentése szerint az izraeli katonák jogosultak tüzet nyitni, amennyiben úgy vélik, hogy a tömeg túlzottan megközelíti őket.

A WSJ újságírója szerint a fő probléma, hogy a GHF a közelben állomásozó izraeli hadseregre támaszkodik a biztonság fenntartása és dolgozói védelme érdekében, ami miatt az időnként kétségbeesett palesztin tömegek közvetlen közelségbe kerülnek az izraeli katonákkal. Az ENSZ élelmiszerosztó pontjain ezzel szemben általában nem tartózkodtak izraeli csapatok a közelben, ami csökkentette a konfrontáció lehetőségét.

A másik jelentős kihívás, hogy az élelmiszerigény jóval túllépi a GHF jelenlegi lehetőségeit. Ennek következtében hatalmas tömegek küzdenek a korlátozott élelmiszerkészletekért.

Israel Ziv nyugalmazott izraeli tábornok, aki korábban hadosztályt vezetett Gázában, azt mondta a WSJ-nek, hogy a környék instabil, káosz uralkodik. Az éhínség fenyegetése pedig ilyen körülmények között olyan súlyos, hogy nem lehet stabilizálni a helyzetet.

Egy izraeli tartalékos a WSJ-nek az mesélte, hogy június közepén szemtanúja volt annak, amint izraeli katonák fegyvert fogtak fehér zászlókat vivő gázaiakra, akik eltértek az engedélyezett útvonaltól.

"Van egy fontos elvünk: ha úgy érzed, hogy valaki túl közel kerül hozzád, és ez aggodalomra ad okot, mert potenciálisan veszélyeztetheti téged és a társakat, akkor jogod van elkerülni ezt a helyzetet." – mondta.

A tartalékos elmondása szerint a katonák először figyelmeztették a tömeget, hogy ne közelítsenek, de a felszólítást figyelmen kívül hagyták. Amikor a tömeg átlépte a katonák által megjelölt vörös vonalat, azonnal tüzet nyitottak. A parancsuk az volt, hogy a levegőbe lőjenek, vagy az emberek térdét célozzák, ám a katona szavai szerint "előfordulnak hibák".

A halálesetekről számos nemzetközi hírportál tudósított, köztük a Guardian is. A brit lap jelentése alapján Reem Zeidan, egy hán júniszi palesztin nő naponta hat órás gyaloglásra vállalkozott, hogy élelmet biztosítson családjának a GHF élelmiszerosztó pontjain. 20 éves lánya többször próbálta lebeszélni az anyját az útról, mivel tudták, hogy az izraeli katonák már előző nap is tüzet nyitottak a tömegben. Azonban Reem, látva éhező kisebb gyermekeit, mindig útnak indult. Másnap hajnalban, amikor a tömegbe lőttek, Reem Zeidan a fején érte a találat, és azonnal összeesett. Gyerekei órákon át a holttesténél maradtak, mert a rájuk zúduló golyók elől nem tudtak elmenekülni.

Múlt hét szombaton több mint 20 palesztin életét vesztette, amikor segélyosztó helyszínek felé igyekeztek, az egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy tüzet nyitottak egy kilométeres távolságra a segélyhelyszíntől, azonban vitatják a halálos áldozatok számát. A Wall Street Journalnak nyilatkozó katonák elmondták, hogy bárkit, aki letért a kijelölt útról az izraeli állások irányába – akár azért, mert rövidebb utat keresett, akár mert eltévedt – potenciális fenyegetésnek tekintettek, és tüzet nyitottak rá. E beszámolók szerint ez a gyakorlat gyakran azt eredményezte, hogy a mögöttük haladó tömegek is a lövészárokba kerültek.

"Amikor körülbelül ezerötszáz-kétezer ember próbál átjutni egy nagyon szűk bejáraton, és mindenki ideges és lökdösődik, akkor figyelmeztető lövések következnek. Vagy amikor átlépnek egy bizonyos határt, akkor is jönnek a figyelmeztető lövések" - mondta az egyik katona. - "Ez egy kényelmetlen helyzet."

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy törekszik a fegyverhasználat minimalizálására, és minden egyes esetet alaposan megvizsgál, hogy tanulmányozza a tanulságokat és csökkentse a kialakuló károkat. A GHF is arra kérte a hadsereget, hogy javítsák a központokhoz vezető útvonalak biztonságát.

Júniusban a hadsereg bejelentette, hogy megújítja a módszereit, és táblákat, valamint kerítéseket helyez ki azzal a céllal, hogy "minimalizálja a katonák kapcsolatát a lakossággal." Azonban a WSJ újságírója, aki a hán júniszi helyszínen tett látogatást – amelyet maga az izraeli hadsereg szervezett – nem tapasztalt semmiféle változást, és a katonák nem mutattak semmilyen hajlandóságot a tömeg irányítására.

A Wall Street Journal nyomozása alapján már korábban is figyelmeztették a segélyezési program ötletgazdáit a négyhelyszínes élelmiszerosztás lehetséges következményeire. A lapnak nyilatkozó magas rangú katonai tiszt, aki részt vett a program kidolgozásában, elmondta, hogy 2023 decemberétől izraeli tartalékosok és üzletemberek kezdtek találkozni, hogy közösen dolgozzanak ki egy stratégiát az ENSZ kiszorítására Gázából. A terv végül zöld utat kapott, miután Izraelben új védelmi minisztert, Israel Katzot neveztek ki, és az Egyesült Államokban Donald Trumpot választották meg elnöknek.

A program bevezetése előtt több forrás is figyelmeztette a magas rangú tisztviselőket arra, hogy a tervezet nem rendelkezik elegendő helyszínnel, és azok elhelyezése sem optimális. Ez a hiányosság potenciálisan zsúfoltságot és erőszakos helyzeteket idézhet elő, derül ki a Wall Street Journal által megvizsgált dokumentumokból és egy érintett forrás nyilatkozatából.

A segélyezési program súlyos válságot váltott ki azoknál a nemzetközi cégeknél, akik tanácsadóként részt vettek a program kidolgozásában, például a Boston Consulting Groupnál, amely elbocsátotta az összes munkatársát, akik dolgoztak a projekten. A GHF korábbi ügyvezető igazgatója, Jake Wood, az amerikai hadsereg veteránja, közvetlenül a projekt elindítása előtt mondott le.

Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és Yoav Gallant volt védelmi minisztert a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt most azzal a súlyos váddal illetik, hogy az éhínséget fegyverként alkalmazzák.

Az ENSZ Segélyezési és Munkaközvetítő Ügynöksége (UNRWA) legfrissebb jelentése alapján a vizsgált gázai gyermekek 10%-a alultáplált állapotban él. Ezen kívül a Világélelmezési Program (WFP) adatai szerint több tízezer ember szükségleteit sürgető alultápláltsággal összefüggő kezelések kielégítése is indokolt.

A GHF nyilatkozata szerint az általuk elosztott élelmiszercsomagokban találhatóak olyan alapvető élelmiszerek, mint a liszt, tészta, cukor, étolaj, bab, tonhal, tea, keksz és burgonya. Ezzel szemben a palesztinok a WSJ-nek elmondták, hogy a csomagok tartalma naponta változik, és gyakran hiányoznak belőlük a szükséges tápanyagok, például az állati fehérje.

Egy 21 éves rafahi fiatalember, Jameel al-Nahhal a WSJ-nek adott interjújában megosztotta, hogy ha a szerencse melléáll, akkor lisztet, lencsét és étolajat tud szerezni, de úgy véli, hogy ezek az adományok mindössze csekély mennyiséget képviselnek. "Én vagyok a családom támasza, felelős az apám, anyám és nővéreim jólétéért. Amit haza tudok vinni, az legfeljebb egy-két napra elegendő" – nyilatkozta szomorúan.

Ráadásul az élelmiszerosztó helyszínek nyitvatartása rendkívül változó, így a palesztinoknak gyakran hosszú utakat kell megtenniük gyalogosan egy-egy központ eléréséhez. Amikor végre megérkeznek, hatalmas tömeg várja őket, ami tovább nehezíti a helyzetüket.

A Guardian által közzétett infografika alapján az ételosztó központok átlagosan csupán 8-11 percig működnek, mivel ennyi idő alatt el is fogy a rendelkezésre álló élelmiszer. A kiosztási pontokon kerítésekkel és kapukkal igyekeznek irányítani a tömeget, de a segélycsomagok gyors eltűnése miatt az ételosztás gyakran káoszba torkollik.

Az első napon például több tízezer gázai árasztotta el a hán júniszi helyszínt, akik áttörték a kaput, a biztonsági alkalmazottak pedig nem tudták kordában tartani a tömeget. Ennek az lett a következménye, hogy a helyszínt teljesen kifosztották, még a kerítést, a villanykörtéket és a generátort is elvitték. Ezután az izraeli hadsereg úgy döntött, hogy mintegy egy mérföldre a hán júniszi központtól kijelöl egy "vörös vonalat", hogy megakadályozzák a torlódást a bejáratnál, mielőtt a teherautók le tudnának rakodni.

Izrael közölte, hogy tervezi a kiosztópontok számának bővítését, de nem mondta meg, mikor vagy hol.

A GHF többször is a Hamászt tette felelőssé különböző erőszakos incidensekért, sőt, egyes esetekben azt állították, hogy a Hamász váltotta ki a halálos áldozatokat követelő tolongást. A Hamász viszont nem habozott megfenyegetni azokat a palesztinokat, akik részt vettek a programban. A legutóbbi hónapban a GHF bejelentette, hogy a Hamász fegyveresei megtámadták az egyik buszt, amely a palesztin dolgozóikat szállította, és legalább nyolc ember életét oltották ki a támadás során.

A tűzszünetről szóló folyamatban lévő tárgyalásokon a Hamász egyik fő követelése az, hogy a GHF-program szűnjön meg, és az élelmiszerosztás térjen vissza az ENSZ és humanitárius szervezetek irányítása alá.

Feszültség keletkezett a GHF és az izraeli hadsereg között, mivel mindkét fél a másikat vádolja a kialakult zűrzavarért. A múlt héten a hadsereg bejelentette, hogy felfüggeszti a Hán Júnisz közelében található segélyelosztó központ körüli biztonsági zóna felügyeletét, így mostantól a GHF biztonsági szolgálata veszi át a felelősséget a terület ellenőrzéséért. Jelenleg azonban nem egyértelmű, hogy ez a helyzet más helyszíneken is érvényes-e.

Az biztos, hogy a nemzetközi segélyszervezetek is azon az állásponton vannak, hogy ez így nem mehet tovább. Július elejére már 170 nonprofit segélyszervezet követelte a GHF bezárását és a nemzetközi segélyek beengedését Gázába. A kérdés, hogy amíg ez megtörténik (ha megtörténik), még hány ember fog meghalni, miközben ételért áll sorba.