Néhány ember számára a januári nyugdíjemelés nem haladja meg az 1300 forintot.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában, hétfőn, közzétették a "Kormány 452/2024. (XII. 30.) Korm. rendeletet", amely a nyugellátások és egyéb támogatások 2025. januári emeléséről szól. A rendelet értelmében 2025. január 1-jétől 3,2%-os emelés várható a 2025. január 1-jét megelőzően megállapított öregségi nyugdíjak esetében. A jogszabály nemcsak az öregségi nyugdíjakra vonatkozik, hanem kiterjed az özvegyi nyugdíjakra, a rokkantsági ellátásokra, a fogyatékossági támogatásokra és a baleseti járadékokra is, így széleskörű hatással bír az érintettek számára.

A 2025. januári ellátásokra vonatkozóan a jogosultak számára emelt összegű kifizetések lesznek esedékesek. Amennyiben egy személy több, a rendelet szerint emelendő ellátást kap egy időben, akkor ezeket az ellátásokat külön-külön kell növelni. Erről részletesen olvashatunk a Magyar Közlönyben.

2025. január 1-jétől a nyugdíjak 3,2%-os emelésére kerül sor, amelyet a következő éves költségvetési törvényben megfogalmazott inflációs előrejelzés indokol. Az előrejelzés szerint az infláció mértéke 3,2% lesz, így a nyugdíjak emelése a megélhetési költségek növekedésének kompenzálására szolgál.

A 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a februári nyugdíj 100 százalékával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként.

A törvényi feltételekben két kisebb módosítás történt az idén:

Ennek megfelelően azok a nyugdíjasok, akik jövő januárban elhaláloznak, már nem válnak jogosulttá a 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő közeli hozzátartozó (vagy örökös) nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.

Amennyiben a 2025-ös évre előrejelzett GDP-növekedés túllépné a 3,5%-ot, a nyugdíjasok novemberben nyugdíjprémiumra lennének jogosultak. Jelenleg azonban a költségvetési törvény által megfogalmazott becslés csupán 3,4%-os növekedést valószínűsít, ami arra utal, hogy a nyugdíjprémiumra való jogosultság valószínűleg nem fog megvalósulni.

Ahogyan 2024-ben sem, úgy idén sem tapasztalhattuk a gazdasági növekedés kívánatos ütemének elérését. Ráadásul a novemberi korrekciós emelés is elmaradt a nyugdíjasok számára, hiszen a nyugdíjtörvény értelmében csak akkor indokolt, ha az első nyolc hónap statisztikái alapján a várható éves infláció meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét. Az idei évben azonban ez nem valósult meg: a januári 6 százalékos nyugdíjemelés után az éves infláció várhatóan csupán 3,7 százalék körül alakul.

Farkas András az Economxnak korábban kifejtette, hogy "novemberben mindenképpen várható nyugdíjprémium, erre 50 milliárd forintot félre is tettek, azonban a jelenlegi tervek alapján úgy tűnik, hogy a szükséges feltételek nem fognak teljesülni."

2025. január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. A méltányossági nyugdíjemelés havi legalább 3000, legfeljebb 8000 forint lehet, minden kérelmet egyedileg megvizsgálnak.

Az egyszeri segély jövedelmi határa továbbra is változatlanul fennmarad.

Emellett 140 ezerről 150 ezer forintra emelkedik a rendkívül indokolt esetben csak a Magyar Államkincstár Központ által engedélyezhető egyszeri segély megállapíthatósági jövedelmi korlátja.

2025 januárjától az egyszeri segély összege továbbra is 600 millió forint marad, míg a méltányossági nyugdíjemelésre csupán 100 millió forinttal több, tehát a teljes keret 1 milliárd forintra rúg. Ezért fontos, hogy a jogosultak minél előbb, már az év elején benyújtsák kérelmüket, hiszen a rendelkezésre álló méltányossági keret rendkívül gyorsan kimerülhet.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmét bármelyik Kormányablakban, vagy az Ügyfélkapu online felületén is benyújthatja.

A medián nyugdíj összege 206 790 forint, ami a nyugdíjasok közötti jövedelmi eloszlás középértékét tükrözi. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok fele ennél az összegnél alacsonyabb, míg a másik fele magasabb nyugdíjat kap. Ezzel szemben az idei nettó bérminimum 216 800 forintra emelkedett, ami 10 ezer forinttal magasabb a medián nyugdíjnál.

Még árnyaltabb képet kapunk, ha megnézzük, hogyan is oszlik el a nyugdíjak összege a jogosultak körében. A KSH adatai alapján a Grantis szakértői kiszámolták, hogy az összes nyugdíjellátásban részesülő személy fele, 1,1 millió fő még mindig 200 ezer forint alatti összegből él.

A nyugdíjasok körében jelentős eltérések mutatkoznak a havi ellátások nagyságát illetően. A statisztikák szerint a nyugdíjasok 42,5%-a, vagyis körülbelül 968 ezer ember, havi 100 és 200 ezer forint közötti jövedelemből kénytelen megélni. A második legnagyobb csoportot azok képezik, akik 200 és 300 ezer forint közötti nyugdíjat kapnak, számuk pedig 674 ezer főre tehető. Külön figyelmet érdemel, hogy a félmillió forintot meghaladó nyugdíjakban csupán 60 ezer ember részesül, míg az egymillió forint feletti ellátásra már csak körülbelül 1500-an jogosultak. Ez a helyzet jól tükrözi a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségeket.

A Grantis szakértői a KSH Helyzetkép adataira támaszkodva megállapítják, hogy a múlt évben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete tapasztalta a legnagyobb romlást.

"Az egyedül élő 65 év felettieknek az egyharmada él szegénységben"

A KSH legfrissebb felmérése szerint, amelyet szakértők is alátámasztanak, a 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban élő férfiak és nők körében tapasztalható a legnagyobb elégedetlenség az életükkel. E csoport anyagi helyzetét mindössze 5,9-es átlagra értékelték egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ami rávilágít a pénzügyi nehézségeikre és a mindennapi kihívásaikra.

Az MNB idei harmadik negyedéves lakossági felmérése világosan tükrözi a társadalmi különbségeket: míg a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások optimistán tekintenek a következő 12 hónapra, és javulásra számítanak anyagi helyzetükben, addig a nyugdíjasok körében a helyzet más képet mutat. Ők közülük 60 százalék inkább a nehezedő körülményekre készül, ami aggasztó jelenség a társadalom jóléte szempontjából.

A Grantis szakértői rámutatnak, hogy sokan tévesen gondolják, hogy a nyugdíjasok kiadásai csökkennek. Valójában, az aktív munkával rendelkező háztartásokhoz viszonyítva, a nyugdíjasok gyakran magasabb költségekkel néznek szembe, különösen az élelmiszerek, lakhatás, háztartási energia, egészségügyi szolgáltatások és egyéb szükségletek terén – áll a legfrissebb elemzésükben.

Kiemelték, hogy érdemes tervezni a nyugdíjas évekre, ugyanis a várható élettartam folyamatosan növekszik, így várhatólag több időt fogunk nyugdíjasként tölteni.

Magyarországon 1950 óta 13 évvel növekedett a várható élettartam, 2050-re pedig további 6 évvel fog emelkedni. Egy évszázad alatt tehát majdnem 20 évet ugorhat. A KSH és az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re átlagosan 81 év fölé emelkedhet az élettartam, azaz a jelenlegi korhatárhoz viszonyítva legalább 16 évet tölthetünk nyugdíjasként.