Donald Trump teljes mértékben 100%-os vámmal sújtaná az amerikai filmeket, amelyeket külföldön készítenek. Eközben iparági források arról beszélnek, hogy Mel Gibson Magyarországra látogat, hogy ott valósítsa meg a Passió 2 című film forgatását.

Donald Trump bedobta az aduját az amerikai filmiparral szemben is: az amerikai elnök százszázalékos vámot akar kivetni a nem az Egyesült Államok területén forgatott amerikai filmekre. Úgy tűnik, csak a mozifilmek gyártóit sarcolná, a streamingstúdiókat nem.

Donald Trump fenyegetései elérték Hollywoodot. Az amerikai elnök a tulajdonában lévő Truth Socialön adott rövid elemzést adott az amerikai filmipar szerinte válságos állapotáról. Állítása szerint a haldoklás tüneteit látja, mivel más országok mindenféle kedvezményeket kínálnak, hogy elcsábítsák filmrendezőket és stúdiókat az Egyesült Államokból. "Hollywood és az Egyesült Államok számos más területe pusztul. Ez más nemzetek összehangolt erőfeszítése, és ezért nemzetbiztonsági fenyegetést jelent" - írta lesújtó diagnózisában az amerikai elnök, aki ellenintézkedésként felhatalmazta a kereskedelmi minisztériumot és Jamieson Greer kereskedelmi főtárgyalót, hogy haladéktalanul kezdjék meg a külföldön gyártott, Egyesült Államokba behozott filmekre százszázalékos vám kivetésének folyamatát.

Az egész nem múlhatott el a Donald Trumptól megszokott szlogen nélkül, jelesül, hogy az amerikai elnök újra amerikai filmeket akar.

Sajnálatos módon ez csupán egy üres frázisnak tűnik, amely 2025-ben, a streaming világában nem hordoz valódi jelentést.

Az amerikai filmes szaklapok, mint a Variety, a Hollywood Reporter és a Deadline, egyhangúlag számoltak be arról, hogy Donald Trump május 4-i bejegyzését követően sürgős egyeztetések vettek kezdetét. Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója, máris megkérdőjelezte, hogy az elnöknek egyáltalán van-e törvényes felhatalmazása vámok kivetésére, és hogy az egész rendszer hogyan működne a gyakorlatban. A hollywoodi szakértők már most is nehezen értelmezik, mit is jelent Trump számára a "nem Egyesült Államokban forgatott, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő" filmek fogalma, hiszen léteznek olyan nagy költségvetésű produkciók, amelyek cselekménye más országokban játszódik. Friss példa erre a "Mission Impossible: A végső leszámolás", amelynek világpremierje Cannes-ban lesz, és noha "amerikai" filmről van szó, forgatási helyszíneként Norvégiát, az Egyesült Királyságot és Dél-Afrikát választották. Hasonlóan, a nemrég amerikai kézbe került James Bond franchise új epizódjait is azért forgatják külföldön, mert a cselekmény a titkosügynök kalandjait a világ különböző tájaira vezeti.

Idiótáké lett James Bond?

Mindazonáltal a hollywoodi stúdiók több információt szeretnének kapni arról, hogy bizonyos már elkészült vagy már gyártás alatt álló filmek mentesülnek-e majd az új szabály alól. Zavart keltett az is, hogy az amerikai elnök miért emelte ki a mozifilmeket a bejelentésében, miközben a televíziós produkciókról nem tett említést. Ha a streaming szereplőket nem érintik a válságintézkedések, az a végét jelentheti a világ legnagyobb filmművészetének, amely épphogy csak kiheverte a Covid-19 okozta mélyrepülést.

Donald Trump fenyegetőzésének az ép ésszel még felfogható része az lehet, hogy az elmúlt évtizedekben számos hollywoodi produkció költözött Kanadába és más országokba, például az Egyesült Királyságba, Ausztráliába, Új-Zélandra és Magyarországra, mert ezek az országok vonzó pénzügyi feltételeket, például adókedvezményeket kínálnak, amelyek segítenek csökkenteni az adott film költségvetését. azt egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump mely produkciókra gondol . Azokra, amelyek a cselekményük miatt játszódnak egy egzotikus, nem amerikai felségterületű országban, vagy csak az olcsóbb munkaerő és infrastruktúra miatt települtek ki a produkciók. Ad absurdum fel kell tenni azt a kérdést is: mi lesz azokkal a produkciókkal, amelyek nulla százalékban amerikai gyártásúak, azaz egy európai vagy ázsiai, netalán dél-amerikai alkotás is fizetheti-e az új vámot.

Mindez hatással lehet az Oscar-díjakra is, és formálhatja a jelöltek és győztesek körét.

hiszen a nevezés feltétele az, hogy az illető alkotást az Egyesült Államok mozijaiban bemutassák. Ha pedig ez anyagilag nem lehetséges, akkor felejtsük el, hogy valaha újra lehet francia, vagy dél-koreai Oscar-díjas film, mint mondjuk A némafilmes vagy Az élősködők. Igaz, ez utóbbiak kapcsán a cannes-i filmfesztivál igazgatója korábban megjegyezte, hogy az Oscarnak meg kellene maradnia az amerikai filmek elismerése mellett, mivel az igazi nemzetközi verseny a Croisette-n zajlik.

Akár véletlen, akár nem, Donald Trump egy héttel azelőtt jelentette be a filmipart sújtó adóterhekkel kapcsolatos javaslatát, hogy Hollywood elindult a Cannes-i filmfesztivál idei eseményére. Ezzel párhuzamosan zajlik a piaci fórum is, ahol számos amerikai produkció igyekszik eladni külföldi forgalmazási jogait. Itt a legnagyobb sztárok által fémjelzett filmcsomagok stúdiókat keresnek, hogy elindulhassanak a nemzetközi piacon. A francia Riviérán a stúdióvezetők valószínűleg kérdésekkel bombázzák majd külföldi partnereiket, akik talán óvatosabbak lesznek az üzletek lebonyolításában, különösen az elmúlt évtized tapasztalatai fényében, amikor az ázsiai piacok domináltak. Érdekes kérdés, hogy mi sorsa lesz a független amerikai filmeknek, különösen azoknak, amelyek nemzetközi koprodukciók keretein belül készülnek. Ilyen például a három Oscar-díjat nyert „A brutalista”, amely ugyan amerikai többségi finanszírozású, de brit-kanadai együttműködésben készült, sőt, még magyar tőke is segítette a megvalósítását. Szintén izgalmas téma lehet Clint Eastwood Oscar-díjas filmje, a „Levelek Ivo Dzsimáról”, amely teljes egészében amerikai stúdiópénzből készült, de japán szigeten játszódik, és japán színészekkel forgatták. E két példa tökéletesen tükrözi a globális filmipar bonyolult és sokszínű természetét.

Donald Trump legutóbbi lépése Hollywooddal kapcsolatban az volt, hogy Sylvester Stallonét, Mel Gibsont és Jon Voightot kinevezte az amerikai filmipar különleges nagyköveteinek. Jon Voight állítólag tárgyalgat, de a trió januárban történt kinevezése óta nem történt semmi, ezért senki nem vette komolyan a szavait, sem a fent sorolt úriemberek nagyköveti tevékenységet - egészen eddig. Van közöttük, akit az amerikai elnöki fenyegetés most érzékenyen érinthet.

Iparági híresztelések alapján Mel Gibson arra készül, hogy Magyarországon valósítja meg a Passió 2 című film forgatását.

Magyarország eddig sikeresen szerepelt az amerikai filmes stúdiók világában. Káel Csaba, a filmügyi kormánybiztos, a nemrégiben átadott fóti stúdió ünnepélyes eseményén kiemelte, hogy a nemzetközi filmgyártás terén hazánk versenyképessége továbbra is figyelemre méltó. Orbán Viktor miniszterelnök hozzátette, hogy Andy Vajna korábbi kormánybiztos által létrehozott intézményrendszer játszik kulcsszerepet a magyar filmipar megújulásában. Ennek köszönhetően Magyarország évente több mint 100 milliárd forintnyi filmes produkciós költést vonz, és körülbelül húszezer helyi szakember számára biztosít munkalehetőséget. Káel arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023 mérföldkő volt az ipar számára, hiszen az igazolt filmipari költések közelítették az egymilliárd dolláros határt. Ugyanakkor, ha Donald Trump új vámpolitikája életbe lép, az komoly kihívás elé állíthatja a magyar harminc százalékos adókedvezményt, felvetve a kérdést, hogy Orbán Viktor vajon képes lesz-e egyedi elbírálást kérni az amerikai elnöktől. A stúdiók világában azonban nem lesz egyszerű dolga a hazai filmeseknek, mivel néhány, névtelenséget kérő szakember szerint a pedofil és Pride-törvények negatívan befolyásolják Magyarország nemzetközi imázsát. Megkerestük az NFI-t a helyzet kapcsán, de eddig nem érkezett válaszuk.

A kormányzat biztosan lépéseket tesz a helyzet kezelésére, de a Pride-törvény következményeként könnyen előfordulhat, hogy a hollywoodi hírességek inkább elkerülik Magyarországot.