A Mol vezérigazgatója figyelmeztetett a dízelhiány lehetséges következményeire, ami komoly aggodalmat keltett az iparágban. Ha a finomítók ellátása nem biztosított, az óriási kockázatokkal járhat, amelyek hatással lehetnek a piaci stabilitásra és a fogyas
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt, a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 konferenciáján tartott előadásában rámutatott az orosz energiafüggőségből eredő kockázatokra, a globális hatalmi viszonyok átalakulására, valamint az európai versenyképesség csökkenésére. Kiemelte, hogy egy esetleges dízelhiány rendkívül súlyos következményekkel járhat a közép-európai térség számára.
"A Barátság vezeték egy erőteljes szimbólum - világosan tükrözi az Európai Unió előtt álló kihívásokat" - nyitotta meg előadását Hernádi Zsolt a Portfolio által rendezett gazdasági konferencián. A Mol-csoport vezérigazgatója a "Túl a Barátságon" című prezentációjában a globális erőviszonyok elemzésével kezdett, majd a fókuszt Magyarország energiaellátási nehézségeire terelte.
Az elnök-vezérigazgató rámutatott a kétpólusú világrend kialakulására, amelyben az Egyesült Államok és Kína felé történik a globális igazodás. Kiemelte Kína domináns szerepét az energiaátmenethez szükséges technológiákban: "Minden ami kell a tiszta energiához, az Kínában van" - fogalmazott, utalva az akkumulátorgyártás, napelemek és kritikus nyersanyagok kínai koncentrációjára.
Hernádi véleménye szerint a nagyhatalmak a geogazdaság hatékony eszközeivel, mint például a kritikus ásványok ellenőrzése, vámok bevezetése és közös vállalkozások létrehozása révén érvényesítik érdekeiket. Ezzel szemben az Európai Unió továbbra is a klasszikus geopolitikai megközelítésekhez ragaszkodik, figyelmen kívül hagyva a gazdasági racionalitás szempontjait. "Túl sok az ideológiai megközelítés, és túl kevés a gazdasági realitás" - emelte ki.
Az EU versenyképességének romlását számokkal is alátámasztotta: a blokk részesedése a globális GDP-ből a 2000-es 22 százalékról 2024-re 15 százalékra csökkent. A túlzott bürokrácia és a rendkívül ambiciózus zöldítési célok - mint a 2040-re tervezett 90%-os kibocsátás-csökkentés - tovább nehezítik az európai gazdaság helyzetét.
Az orosz-európai energiakapcsolatok átalakulásával kapcsolatban elmondta, hogy a háború kirobbanása után a 60 éves kölcsönös függőség megszűnt, az orosz olaj legnagyobb felvásárlói ma már India, Kína és Törökország. Figyelmeztetett azonban, hogy ezek az országok potenciálisan orosz eredetű olajtermékeket exportálhatnak vissza az EU-ba, amit nehéz ellenőrizni.
A régiónk energiaellátásának kockázatairól szólva Hernádi kiemelte: "komoly kockázata van, ha nem tudunk ellátni egy közép-európai finomítót", különös tekintettel a dízelimport-függőségre, amely Magyarországon 22,4 százalékos. Hangsúlyozta, hogy egy esetleges dízelhiány a teljes termelési láncra kihatna, alternatív megoldás nélkül.
A dunai finomító esetleges leállása súlyos következményekkel járhat, hiszen naponta 400 vagonnyi kőolaj beszerzése szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Ezen túlmenően, az orosz olajfüggőség szempontjából fontos megemlíteni, hogy Magyarország és Szlovákia közösen csupán a teljes orosz kőolajexport 4 százalékát képviseli.
"Európa egy skanzen lesz" - figyelmeztetett Hernádi, sürgetve az európai versenyképesség javítását. Zárásként a Barátság vezeték fontosságát hangsúlyozta: "A Barátság vezetéket megszoktuk, erre épült a gazdaság. Márpedig ami természetesnek tűnik, arról fel sem tűnik, hogy mennyire fontos az életünkben."
