Augusztus hónapban közel 10%-os emelkedést mutatott a reálbérek szintje - Figyelő.

Augusztus hónapban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 628 800 forintot tett ki, míg a kedvezmények figyelembevételével kalkulált nettó átlagkereset 433 100 forintra rúgott. Különösen örvendetes hír, hogy a reálkeresetek 9,4%-os emelkedést mutattak, miközben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 3,4%-kal nőttek.

Augusztus hónapban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 628 800 forintot ért el, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt. Az előző évhez viszonyítva a bruttó keresetek 13,1%-kal, a nettó keresetek pedig 12,9%-kal emelkedtek, míg a reálkereset 9,4%-os növekedést mutatott. A bruttó kereset mediánja 520 000 forintot, míg a nettó medián 360 100 forintot ért el, ami 15,6%-os és 15,3%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A stabilan alacsony szintre szorított és ott tartott infláció, valamint a jelentős bérnövekedés hatására a reálbérek augusztusban is kiemelkedő mértékben növekedtek, a fizetések vásárlóereje a nyár utolsó hónapjában 9,4 százalékkal emelkedett. A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, így a fogyasztás élénküléséhez, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez - közölte Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-re 3-6%-os növekedést valósíthasson meg, a kormány elfogadott egy 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet. A célja ennek a kezdeményezésnek a gazdaság élénkítése, valamint a növekedés előnyeinek minél szélesebb társadalmi rétegekhez való eljuttatása. Külön figyelmet fordítanak a családokra, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, hogy biztosítsák a fejlődés egyenletes eloszlását.

Az akcióterv egyik alapköve a jövedelmek vásárlóerejének fokozása. Ennek keretében a kormány szándéka, hogy bevezesse a Munkáshitel Programot, valamint két fázisban megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt.

Czomba Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyors bérdinamika alapját a gazdasági növekedés képezi.

A várakozásaink szerint a bérdinamika az év végéig stabilan megmaradhat, csupán decemberben tapasztalhatunk egy enyhe lassulást, amit a tavalyi decemberben esedékes minimálbér- és garantált bérminimum-emelés bázisba kerülése indokol. A következő év bérdinamikáját egyrészt a legkisebb bérek növekedése, másrészt pedig a gazdasági kilátások fogják befolyásolni. Optimistán tekintünk a jövőbe, és arra számítunk, hogy a bruttó keresetek 10,5 százalékos ütemben fognak növekedni. Ehhez azonban két kulcsfontosságú tényezőre van szükség: egyrészt a már említett, körülbelül 12 százalékos minimálbér-emelésre, másrészt a garantált bérminimum jelentős növelésére is. Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb vállalat az év elején végzi a bérkiigazításokat, így a gazdasági növekedés fokozása érdekében érdemes lenne már januárban lépéseket tenni, hogy csökkentsük a vállalati szektorban tapasztalható óvatosságot. Véleményünk szerint a magyar gazdaság hosszú távon is képes fenntartani a 10 százalék körüli bérnövekedést, de ennek alapfeltétele a hazai kis- és középvállalkozások hatékonyságának érdemi javulása, amelyhez a legutóbbi kormányzati intézkedések is jelentős támogatást nyújthatnak - mondta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a következőket mondta a keresetekről nemrégiben: "Igen, szeretnénk, ha emelkedne a fizetések vásárlóereje, de olyan bérnövekedés elképzelhetetlen, ami nincs összhangban a gazdasági növekedéssel" - idézi fel a Világgazdaság.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a kormány optimistán szemléli a jövőt, és néhány éven belül elérhetőnek tartja az egymillió forintos havi bérszintet Magyarországon. Ezzel kapcsolatban azonban számos félreértés látott napvilágot a hazai közvéleményben. Nagy Márton tisztázta a helyzetet: a kormány nem az átlagbérek, hanem a bruttó átlagkeresetek kontextusában beszél az egymilliós határ eléréséről.