Brüsszelben mostanában szembetűnően felgyorsultak az események, amikor a kényes magyar ügyek kerülnek terítékre - G7 - Gazdasági történetek érthetően.

Mindössze három, illetve egy hónap telt el az élelmiszer- és drogériai árrésstopok bevezetése óta, és máris megérkezett a lépésre magyarázatot kérő felszólító levél az Európai Bizottságtól, a korábbi példákhoz képest ez nagyon gyors reakciónak számít.

Előzmények: a 30 alapvető élelmiszer árrésstopja március 17-től, a több mint ezer drogériai terméké május 18-tól hatályos.

Mit mondanak ők? A 2020-as kisker adót azért tartják diszkriminatívnak, mert a franchise rendszerben működő, jellemzően magyar boltláncokra (például Coop, CBA vagy Reál) érdemben nem vonatkozik, a jellemzően külföldi tulajdonú többieknek viszont nem engedik meg, hogy franchise rendszerűvé alakítsák át a működésüket. Ezzel a külföldieket diszkriminálják.

A kiskereskedelmi szektor 2010 után egy jelentős jogi átalakuláson ment keresztül, amelyet a válságadó törvény bevezetése indított el. Ez a jogszabály nemcsak a nagyobb kiskereskedelmi láncokat érintette, hanem a távközlési és energetikai cégeket is, akiknek 2013-ig extra pénzügyi terheket kellett viselniük. A törvény célja az volt, hogy a gazdasági válság következményeit enyhítse, de a kiskereskedők számára számos kihívást hozott, hiszen a plusz terhek komoly hatással voltak a működési költségeikre és a piaci versenyképességükre.

Mi vár ránk a közeljövőben? Az árrésstopra vonatkozó felszólításra Magyarországnak két hónapon belül kell reagálnia. Amennyiben a válasz nem felel meg az elvárásoknak, akkor egy indoklással alátámasztott vélemény következik, ami a második uniós lépést jelenti.