Biden még Trump hivatalba lépése előtt jelentős területeken tervezi megtiltani a tengeri olaj- és gázkitermelést.
Joe Biden amerikai elnök megtiltja az új tengeri olaj- és gázkitermelést a legtöbb amerikai partvidék mentén, és ezt a döntést a megválasztott elnök, Donald Trump, aki a hazai energiatermelés fellendítésére tett fogadalmat, nehezen tudja majd visszafordítani.
A Fehér Ház bejelentette, hogy Biden elnök a 70 éves, a külső kontinentális talapzatról szóló jogszabály révén lépéseket tesz a keleti és nyugati partok, valamint a Mexikói-öböl keleti szakasza és az alaszkai Bering-tenger északi területein található szövetségi vizek védelme érdekében. Ez a rendelkezés összesen 253 millió hektár óceánt érint, biztosítva a tengeri ökoszisztémák védelmét és fenntartható használatát.
Biden bejelentette, hogy ez a lépés összhangban áll a klímaváltozással kapcsolatos programjával, valamint azzal a törekvéssel, hogy 2030-ra az Egyesült Államok földjeinek és vizeinek 30 százalékát megóvják.
A 2010-es Deepwater Horizon olajkatasztrófájára is utalt a Mexikói-öbölben, hangsúlyozva, hogy a tilalomban érintett területek alacsony fúráshoz való potenciálja nem elegendő ahhoz, hogy a jövőbeni lízingelés közegészségügyi és gazdasági kockázatait indokolja.
Biden nyilatkozatában kifejtette, hogy a döntésem azt a régóta fennálló tudást tükrözi, amelyet a part menti közösségek, vállalkozások és strandolók már jól ismernek: a partok mentén végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az általunk szeretett helyszíneken, és egyáltalán nem szükségesek nemzetünk energiaszükségleteinek biztosításához. A kockázatok nem érnek meg ennyit.
A bejelentésre akkor került sor, amikor Trump ígéretet tett arra, hogy a ciklusa elején visszafordítja Biden környezetvédelmi és klímapolitikai intézkedéseit. Biden hivatali ideje alatt jelentős lépéseket tett az új olaj- és gázlízingek korlátozására a szövetségi földeken és vizeken, ami számos kritikát váltott ki a fúróállamok és az ipari szereplők körében.
A földtörvény, amely lehetővé teszi az elnökök számára, hogy területeket mentsenek fel az ásványkincsek bérbeadásának és fúrásának gyakorlatától, egy 2019-es bírósági határozat alapján nem ad megfelelő jogi keretet a korábbi tilalmak eltörlésére. Ez a döntés Trump elnök próbálkozására reagált, aki meg akarta semmisíteni Barack Obama korábbi elnök az északi sarkvidékre és az Atlanti-óceánra vonatkozó végleges lemondásait. Érdekes módon Trump ezt a törvényt arra is felhasználta, hogy 2032-ig megakadályozza a tengeri fúrási jogok értékesítését a Mexikói-öböl keleti részén, Florida partjainál. Ezzel szemben Biden döntése védi ezt a területet anélkül, hogy lejárati időt szabna meg.
Trump átmeneti szóvivője, Karoline Leavitt az X-en "szégyenteljesnek" nevezte Biden döntését, és megismételte Trump kampányígéretét az amerikai fúrások növeléséről, anélkül, hogy részletekkel szolgált volna.
Egy olaj- és gázipari kereskedelmi csoport véleménye szerint a legújabb döntés káros következményekkel járhat az amerikai energiabiztonságra nézve, így a kongresszusnak sürgősen reconsiderálnia kellene azt. Mike Sommers, az American Petroleum Institute elnöke hangsúlyozta: "Felhívjuk a politikai döntéshozókat, hogy minden lehetséges eszközüket vetik be ennek a politikai indíttatású döntésnek a megsemmisítésére, és térjenek vissza a szövetségi bérbeadásokban az Amerika-barát energetikai politikához."
Az Oceana környezetvédelmi szervezet a döntést a tiszta partok és a halászattól függő amerikaiak számára jelentős győzelemnek minősítette. "Mostantól megóvjuk értékes part menti közösségeinket a következő generációk számára" - nyilatkozta Joseph Gordon, az Oceana kampányigazgatója. (Reuters)
