A Szentföldön található barokk templomok lenyűgöző építészeti csodák, melyek gazdag történelmi és kulturális örökséggel bírnak. Ezek az épületek nem csupán vallási funkciójuk miatt kiemelkedőek, hanem művészi szépségük és díszítéseik révén is. A barokk st

A Kézdiszék területén, a nép ajkán Szentföldként emlegetett vidék szívében, Lemhény és Kézdialmás között emelkedik a Szent Mihály-domb, amely a két falu egykori közös templomát őrzi. Ez a templom, amely a harcos arkangyal nevét viseli, nemrégiben megújult, így méltón képviseli a középkori építészet szépségét és a helyi közösség hitét.

Orbán Balázs a Székelyföld varázslatos tájának leírása során rögzített egy érdekes legendát, amely szerint ezen a vidéken "még a kereszténység hajnalán, az első századokban egy régi templom omladozott le, így szükségessé vált egy új építése." E változás legkésőbb a 15. század végére tehető, hiszen a diadalíven található latin felirat ("Olim erat scriptum 1510") csupán a templom felújításának időpontját tükrözi.

A harangtoronyként is funkcionáló kaputornyot a 16. században állították fel, míg a várfal és a védőtornyok építése a 17. században zajlott. Az eredetileg késő-gótikus templom, amely ma is a város egyik ékessége, 1777-ben esett át jelentős átépítésen, ekkor nyerte el jelenlegi barokkos megjelenését.

A főoltár képét 1899 óta a Szentkereszty Stephanie bárónő által, Guido Reni olasz festő munkája alapján alkotott, Szent Mihály arkangyalt ábrázoló festmény díszíti, nyolcregiszteres, mechanikus rendszerű orgonája is ekkor készült.

Videónkban Molnár István, Kézdialmás polgármestere osztja meg velünk a felújítás izgalmas részleteit, és felfedi Avas-tető rejtélyeit is. Eközben Hölgyes Pál, a lemhényi plébános, beszél arról, hogy Székelyföld egyik legpompásabb barokk templomába egyre többen látogatnak el rendszeresen, élvezve a szent hely nyújtotta lelki élményeket.