Akármennyire is próbálnak meglepni minket, vajon elérkezett már az idő, hogy végre elővegyük a Kína-kártyát?
Egy izgalmas új fejezet nyílt meg, ahol a tét nem más, mint Európa szerepe a globális átalakulás színpadán.
"Fontos, hogy Washingtonnal kedvező megállapodásokat kössünk, és ehhez minden lehetséges eszközt érdemes kihasználni. A Kína-kártya is része ennek a stratégiának. De vajon tényleg számíthatunk-e egy megbízható partnerre abban a nagyhatalomban, amely jelenleg a ritkaföldfémek révén próbál nyomást gyakorolni az EU-ra?"
Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézetének szakértője, az Economx kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a második Trump-adminisztráció külpolitikája új kihívások elé állítja az atlanti kapcsolatokat. Ez a megközelítés olyan alapelveket kérdőjelez meg, amelyek évtizedek óta a transzatlanti együttműködés fundamentumai voltak. Az Egyesült Államok "America First" politikája azt jelenti, hogy a közös érdekek kialakítására irányuló törekvések háttérbe szorulnak.
A szakértő véleménye szerint ez a pragmatikus megoldás gúnyosan elutasítja a korábban elfogadott nyugati értékeket. Ezen felül az amerikai érdekek arra intenek, hogy a nemzetközi rend szabályainak tiszteletben tartása elengedhetetlen - elég, ha a globális kereskedelemre vagy a nemzetközi intézmények működésére gondolunk. Mindezek ellenére a folyamatot egyoldalúan, a szövetségesekkel való konzultáció nélkül irányítják.
Az Európai Uniónak most egy teljesen új kihívásokkal teli környezetben kell bizonyítania, ahol a legfontosabb szövetségese már egy eltérő stratégiát követ.
Fel kell ismernie, hogy új szabályok szerint zajlik a játszma, és nem lehet visszatérni a múlthoz - különösen, mert olyan globális szereplők, mint Kína, Oroszország vagy India is elkötelezettek a világ átalakítása mellett. Az EU-nak ezért el kell tanulnia az új játékszabályokat, és számot kell vetnie, hogy milyen kártyák vannak a kezében, hogy sikeresebb lehessen.
Eszterhai Viktor véleménye szerint az EU számára az elsődleges kihívás az, hogy az Egyesült Államokkal olyan megállapodást alakítson ki, ami kedvezőbbé teszi a tárgyalási pozícióit. Ellenkező esetben Washington arra fog összpontosítani, hogy...
A cél világos: olyan megállapodások kialakítása, amelyek nem csupán az Egyesült Államok számára előnyösek. Fontos, hogy a szabályok módosításába az Európai Uniót is bevonjuk.
Bár számos belső kihívással néz szembe, az Európai Unió továbbra is a globális gazdasági hatalmak élvonalában helyezkedik el, és egyben az Egyesült Államok kulcsfontosságú gazdasági szövetségese.
- hangsúlyozta az NKE munkatársa, aki szerint az amerikai-kínai kereskedelmi háború második köre is azt mutatja, hogy nem mindig érdemes meghajolni az amerikai akarat előtt.
Hasonló súlyú szereplők képesek olyan mértékű károkat egymásnak okozni, amelyeket még Washington sem bírna sokáig elviselni. Az amerikai és európai érdekek eltérése - például az, hogy az EU nem törekszik a világ vezető szerepének megőrzésére, a katonai hegemónia fenntartására vagy a technológiai verseny megnyerésére - arra utal, hogy...
"az Egyesült Államok csak akkor enged, ha cserébe kap is valamit. Ez a híres, tranzakcionális amerikai külpolitika logikája".
Az eltérő érdekek megnyilvánulásának egyik legszembetűnőbb példája Kína, amely kiemelkedő jelentőséggel bír az Egyesült Államok számára.
Az Európai Uniónak nincsenek komoly geopolitikai érdekellentétei Kínával, és katonai feszültség sincs. A legtöbb probléma értékrendbeli különbségekből fakad. Míg Biden alatt ez élezte a kínai-amerikai viszonyt, az új helyzetben ennek jelentősége csökkenhet, így pragmatikusabb irányba lehet lépni.
"Az európai Kína-politika alárendelése az amerikai érdekeknek stratégiai hiba lenne. A mozgástér fenntartása - vagy adott esetben annak szűkítése - fontos alkupozíciót jelenthet Washingtonnal szemben"
- emelte ki a szakértő.
De valóban hitelesen kijátszható a Kína-kártya? Eszterhai Viktor véleménye szerint a válasz nagymértékben az Európai Unió politikai szándékaitól függ.
Peking közvetetten azt üzeni: a stratégiai nyersanyagokhoz való hozzáférés nem választható el a technológiai korlátozások kérdésétől. Egy ilyen alku azonban súlyosan aláásná az Egyesült Államok stratégiai célját, amely a csúcstechnológiákhoz való kínai hozzáférés korlátozásán keresztül kívánja fékezni Peking globális befolyásának növekedését - különösen olyan területeken, mint
A szakértő véleménye szerint a hitelesség kérdése jelentős mértékben romlik, mivel rendkívül nehéz egy olyan politikai elit körében pragmatikus fordulatot végrehajtani, amely az elmúlt években aktívan részt vett az értékalapú Kína-politika kialakításában. Az európai közvélemény szempontjából sem egyszerű egy ilyen taktikai váltás elfogadása, különösen a COVID-19 világjárvány és az orosz-kínai "határtalan kapcsolat" következményeinek tükrében. A legnagyobb nehézséget azonban a 27 tagállam eltérő érdekei okozzák, amelyek megnehezítik a közös fellépést.
Miközben az Európai Unió szintjén mindenki a Washingtonnal való sikeres megállapodásra törekszik, a tagállamok között már eltérő érdekek és célok rajzolódnak ki. Például Lengyelország és a balti államok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az Egyesült Államok jelenléte a térségben minél erősebb és tartósabb legyen. Ezek az országok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy fenntartsák az amerikai támogatást, amely számukra kulcsfontosságú a biztonság és stabilitás megőrzésében.
Ugyanakkor speciális a magyar kormány helyzete is, amely kiváló politikai kapcsolatot ápol Washingtonnal - az európai politikai elittel azonban ez korántsem mondható el.
A gazdasági érdekek szempontjából is érdemes megvizsgálni a helyzetet: Németország képes hitelesen képviselni a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatok jelentőségét, különösen a német autógyártók által Kínában elért nyereségek révén. Ezzel szemben Franciaország esetében ez a hitelesség már nem annyira egyértelmű.
A tagállamok közötti konszenzus a Kína-kártya értékelésében tehát nehezen elképzelhető. Ugyanakkor egy jelentős sokk akár az együttműködés irányába is terelheti az Európai Uniót – és manapság a váratlan események gyakran érkeznek Washingtonból – tette hozzá a szakértő.
