Az Ügyvédkör álláspontja szerint a kormány legújabb törvénytervezete ellentétes az Alaptörvénnyel.

Az Ügyvédkör - ügyvédeket, jogtanácsosokat, közösségi jogászokat, alkalmazott ügyvédeket tömörítő szakmai egyesület - közösségi oldalán reagált a kormány kedd éjjel benyújtott átláthatósági törvényjavaslatára, ahol kifejtették, hogy a tervezet orosz mintára készült és számos olyan "szubjektív elemet tartalmaz", ami súlyos károkat okozna a magyar közéletben és ellehetetlenítené az olyan szervezetek munkáját is, akiket a kormány "befolyásoló szervezetnek minősít".

A Szuverenitásvédelmi Hivatal eddigi vizsgálati tevékenysége elsősorban a más országok, valamint külföldi szervezetek és magánszemélyek által végzett érdekképviseleti tevékenységekre, az információk manipulálására és a dezinformációs akciókra, továbbá a közélet befolyásolásának elemzésére összpontosított. Mindez kizárólag akkor történt, ha az Magyarország szuverenitását sértette vagy veszélyeztette. A jövőben a Hivatal egy átláthatatlan és szabályozatlan keretrendszer alapján fogja minősíteni a tevékenységeket.

- emelték ki az első fő problémát a javaslattal szemben.

Ráadásul azzal, ha a "károsnak ítélt" szervezetek igazgatóit, vezetőit, tagjait kiemelt közszereplőkké emelik és vagyonnyilatkozattételre kötelezik, akkor kiterjesztik ezt a közszereplői kört, és ellehetetlenítik "az érintett alapítványok, egyesületek vagy gazdasági társaságok irányítóinak a magán-, és üzleti életét." Ez pedig sértené az érintett személyek alapvető jogait, tehát senki nem merne irányító szerepet vállalni ezeknél a szervezeteknél.

A szakértők rámutattak, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó bizonyító erejű okiratok megkövetelése már önmagában is teljesíthetetlen feltétel. Továbbá, mivel nem határozták meg az értékhatárt, így minden egyes támogatás, még a legkisebb összeg is, beleesik a tiltott tranzakciók körébe. Ennek következményeként a bankok és a NAV is zűrzavarba kerülhet a homályos kritériumok miatt. "Megállapítható, hogy a befolyásoló szervezetek gazdasági tevékenysége bármikor szinte korlátlanul gátolható vagy akár teljesen megszüntethető. Véleményünk szerint a jogszabálytervezet ellentétes az Alaptörvénnyel, valamint számos más, a szervezetekre vonatkozó jogszabállyal" - hangsúlyozták a szakértők.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a hatósági ellenőrzés túllép a közigazgatási eljárás törvényben meghatározott keretein. Ennek következtében a hatóság olyan szerepet oszt ki az eljárás alá vont személyeknek, mintha tanúkká válnának. "Ez azt jelenti, hogy kötelezhetik őket a védett adatok átadására, miközben nekik maguknak kell bizonyítaniuk vallomásaik valóságtartalmát. Mindeközben az eljárási garanciák, amelyek más eljárásokban mindenkit megilletnek, itt nem állnak rendelkezésre, így a védekezéshez való joguk sérül" - áll a dokumentumban.

A helyszíni ellenőrzés, amely a tervezet értelmében inkább a büntetőjog keretein belül végzett nyomozásra hasonlít, szinte bárhol végrehajtható, ahol bizonyítékok találhatók. Ennek következtében lehetőség nyílik autók, lakások és irodák átvizsgálására, valamint iratok, számítógépek és telefonok alapos ellenőrzésére.

Emellett a kormány döntése ellen nincs jogorvoslat, kizárólag a NAV határozataival szemben, de ott is egyből a Kúriához kell fordulni, nem a megszokott közigazgatási bíróságokhoz. "A jogorvoslat keretében a Kúria a NAV döntését nem változtathatja meg. A kérdés az, hogy akkor mit lehet kérni?" - teszi fel a kérdést a szervezet.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kormány több kényes döntési kérdést a Kúria hatáskörébe utalt, ami mögött állhat az a szándék, hogy korlátozza az alsóbb fokú bíróságok függetlenségét és megvonja tőlük a lehetőséget, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljanak. Ez a lépés komolyan veszélyezteti az egyének jogát a hatékony jogorvoslathoz.

- fogalmazták meg.

Az Ügyvédkör álláspontja, hogy a jogszabálytervezet "rendkívül súlyos csapást mér a magyar közéletre, mivel közvetlenül lesz képes személyek és szervezetek életét, gazdálkodását, tevékenységét befolyásolni."