Tiborcz István, a nemzet veje, a nehézségek elől az alkoholfogyasztás világába menekült, és új kihívásként szeszgyártásba kezdett. Az ő története rávilágít arra, hogy a siker és a felelősségvállalás néha különböző irányokba terelheti az embert. A szórakoz
Ontja magából a komoly talentumokat a NER, ezúttal Tiborcz István mutatta meg, hogy van élet az üzleten túl is.
A Tiborcz István cégbirodalmába tartozó BDPST Hotel Management Zrt. tavaly októberben kezdeményezte a Blumenizer szó védjegyoltalmát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisa szerint - írja a 444. A lap szerint az eljárás még folyamatban van, az adatbázisból csak annyi derül ki, hogy eredetileg különleges gyorsított eljárást kértek volna, ám végül maradtak a klasszikus eljárásnál. A gyorsított eljárás esetén egyébként 90 ezer forintot kellett volna befizetni (ám ezzel a cég elmaradt), míg a normál eljárás 51 ezer forintba kerül. Emellett a szabadalomról még az derül ki, hogy a Blumenizer egy "alkoholtartalmú italok; alkoholtartalmú készítmények italok készítéséhez" szolgáló valami.
A lap megkereste a BDPST Hotelt, hogy részletesebb tájékoztatást kérjen a várva várt szabadalomról. A cég azonban egy rövid válaszlevélben csupán annyit közölt: "A Blumenizer a BDPST Group által saját kezűleg készített gin márkánk, amely kizárólag a Botaniq Collection ernyőmárka alá tartozó egységekben érhető el."
Hogy az itókát itthon készítik-e, vagy külföldön, és mely céggel álltak össze, azt sajnos a 444 nem tudta meg.
Örömhír, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere bővelkedik olyan kiemelkedő személyiségekben, mint Tiborcz István. Az utóbbi években Rogán Antal találmánya többször is a magyar közélet középpontjába került, ahogyan arról korábban a 168.hu is beszámolt. A propagandaminiszter egy digitális aláírással kapcsolatos innovációt jegyez, amely a Hunguard nevű céghez köthető, amely a kormányzati támogatásnak köszönhetően érte el a sikerét. Sajnos azonban később napvilágra került, hogy Rogán feltalálótársai egy vitatott ügybe keveredtek: a Profitrade Kft. révén 256,8 millió forintos támogatást kaptak egy hasonló aláírás-hitelesítő rendszer kifejlesztéséhez. Az OLAF nem nézte tétlenül az eseményeket, és vizsgálatot indított a cég szerződéseivel kapcsolatban, míg a NAV is nyomozást indított, gyanúba keveredve különösen nagy értékű költségvetési csalás miatt.
Rogán amúgy 2016-ban tagadta, hogy uniós támogatást nyert volna a társaság, pedig a személyi átfedések, az időbeli párhuzamosság és a hasonló téma már akkor is fennállt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda korábbi közleménye szerint Rogán a szabadalmában leírt eljárásra soha nem igényelt és nem nyert EU-s támogatást.
