A törvénytelenségek egészen az első szabad választásokig húzódtak - Horváth Attila és az Öreg - PestiSrácok A jogsértések időszaka az első szabad választásokig terjedt - Horváth Attila és az Öreg - PestiSrácok

A törvénytelenségek egészen az első szabad választásokig húzódtak - Horváth Attila és az Öreg Stefka István 2025. február 27.

A legrettenetesebb kommunista terror idején is volt humora a magyar népnek - magyarázta Horváth Attila, a Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, aki azt a korabeli szóbeszédet idézte, miszerint a vádlott felszólt a pulpituson ülő bírónak: "Bíró úr, nem jól értettem, öt év?" Mire a válasz: "Nem, kötél!" Ez jellemző volt a Rákosi- és a Kádár-korszak megtorló éveire, amikor koncepciós perekben zsinórban küldték a halálba a vérbírók és a vérügyészek a kommunista rendszer vélt ellenségeit.

A bírói függetlenség csupán illúzió volt - hangsúlyozta az alkotmánybíró. A bírák zöme a kommunista párt tagjaivá vált, és kötelesek voltak a párt utasításait maradéktalanul végrehajtani. Kiemelkedő szerepet játszott ebben Olti Vilmos, Majos Ákos, Tutsek Gusztáv, Biszkuné dr. Tóth Matild, dr. Borbély és dr. Vida, akik számos halálos ítéletet hoztak, valamint sok más társuk. Közülük többeknek a Horthy-korszakban is volt már bírói tapasztalata, de nem haboztak átállni Rákosiék és Kádárék oldalára. (Érdemes megjegyezni, hogy a két véres korszak kivégzéseinek száma Zinner Tibor "A kádári megtorlás rendszere" című műve szerint meghaladta az 1000 főt.)

Horváth Attila szerint a kommunisták vérengzései több motívumból tevődtek össze. Egyrészt a félelem a hatalom elvesztése miatt, ugyanis egy törpe kisebbség uralkodott a társadalom többsége felett. Másrészt meg kellett felelniük a szovjet katonai megszállók kívánságainak. Harmadrészt a marxi ideológia, amely alapjaiban az erőszakra épült. Marx azt vallotta, hogy a hatalmat csak erőszakkal, vérrel lehet megszerezni, és megtartani is úgy lehet, ha az emberi jogokat kiküszöbölik.

Maga a kommunista államszervezet is egy megtorló apparátusra épült; a cél az ellenség fizikai megsemmisítése volt. Maga Rákosi is úgy sajnáltatja magát - idézte a pártfőtitkár szavait az alkotmánybíró - hogy

"Kilencmillió fasiszta sorsa áll a kezeimben."

A kommunista hatalom brutalitása és érzéketlensége mélyen gyökerezett a rendszerben. Horváth Attila kordokumentumokra hivatkozva tárja fel a sötét eseményeket: amikor Rajkékat, Szőnyiéket és Pálffyékat kivégezték, Kádár, Farkas Mihály, Gerő és Péter Gábor francia konyakkal ünnepelték a "sikeres akciót". Péter Gábor különösen kegyetlen örömét lelte abban, hogy az Andrássy út 60-ba rendelte Mindszenty József hercegprímást, akit verőlegényeivel megaláztak, levetkőztettek, és brutálisan bántalmaztak, míg a főpap végül eszméletét vesztette. E szörnyű események mély nyomot hagytak a magyar történelemben.

Horváth Attila a kommunizmus áldozatai kapcsán említette a Magyar Közösség perét, amely során 250 embert vettek őrizetbe, közülük 227-t elítéltek. A fő vádpont a köztársaság elleni szervezkedés volt. A perben kiemelt szerepet kapott Donáth György, a fő vádlott, akit kivégeztek. A kirakatper mögött több tényező állt. A vádlottak többsége értelmiségi politikus volt, akik aktívan részt vettek a nácizmus elleni harcban. Rákosi hite szerint az, aki a német megszállás ellen fellépett, a szovjet hatalom ellen is lázadni fog. Az eljárás célja azonban nem csupán a Magyar Közösség megsemmisítése volt, hanem a Kisgazdapárt szétzúzása is. Az alkotmánybíró szavaival élve az 1945-ös választásokon, még a szovjet fegyverek árnyékában is, a kisgazdák 57%-ot szereztek, míg a kommunisták csupán 16%-ot. Ezt követően megkezdődött a hajsza. 1947. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a szovjetek letartóztatták Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát, és a Szovjetunióba hurcolták. Rákosi üzenete eljutott Nagy Ferenc miniszterelnökhöz, aki Svájcban tartózkodott: maradjon ott, mert ha hazajön, úgy jár, mint Kovács Béla. A szintén kisgazda Varga Bélát, a nemzetgyűlés elnökét is menekülésre kényszerítették, így a legnagyobb párt szétverése után szabad utat nyitottak az előrehozott választások előtt, a kékcédulás választási rendszer segítségével, amely a kommunisták hatalomra jutását eredményezte.

A jogsértések egészen az első szabad választásokig elhúzódtak, mivel az elnyomó rendszer addig folyamatosan aktív maradt.

- erősítette meg az egyetemi tanár. Horváth Attilával arról is beszéltünk, hogy a jelen hatalmi harcok, a neomarxizmus, neoliberalismus, a globalista és woke mozgalmak mennyire jelentenek veszélyt Magyarország számára? Ebben a kérdésben Horváth Attila optimista: szerinte a gyűlöletre alapozó erők nem győzhetik le a szeretet erőit.

Hallgassa podcastjainkat útközben, telefonon és autóban! Iratkozzon fel Spotify-csatornánkra ITT, vagy Apple-telefont használóknak az iTunes-csatornánkra IDE KATTINTVA.

Facebook hozzászólás

Kapcsolódó témákHorváth Attilakommunista bűnökVezető