A The Witcher 3 kezdetben nem kínált lehetőséget arra, hogy magunk válasszuk meg, kivel létesítünk romantikus viszonyt, ami egy kicsit korlátozta az élményt.

A 2015-ös The Witcher 3: Wild Hunt nagyjából újraértelmezte mindazt, amit addig az RPG-kről gondoltunk. A játék élettel teli nyílt világot, mély karakterábrázolást és választásokkal teli gazdag történetet kínált számunkra, és bizony a játékból az érzelmek sem hiányoztak.

Ahogy egyre mélyebbre merülünk a játék világába, és felfedezzük a mellékküldetések, szörnyvadászati kihívások és Gwent-kártyaösszecsapások sokszínű univerzumait, lehetőségünk nyílik arra, hogy az általunk irányított főhős, Ríviai Geralt, érzelmi szálakat fűzzön Yenneferhez vagy Trisshez. A választásaink nemcsak a történetet formálják, hanem a karakterek közötti kapcsolat dinamikáját is gazdagítják.

Aki viszont a videójáték első és második részében nem kapott túl sok figyelmet, az Badowski szerint a románc gyermeteg volt, különösen az első The Witcher játékban, ahol szinte kártyák formájában gyűjtöttük a meghódított hölgyek képeit. Ezzel szemben a Wild Hunt már képes volt felnőni a könyvekben megismert karakterek érzelmi mélységéhez, és sokkal élethűbben tükrözte a közöttük kialakuló feszültségeket.