A rendkívüli kormányülés után Orbán Viktor továbbra is megdöbbentő rezsiszámlákról beszél, amelyekkel igyekszik felhívni a figyelmet a gazdasági nehézségekre.

Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alatt szombaton különleges kormányülést tartottak a Karmelitában, ahol a középpontban "az ukrán energiafenyegetés" állt. A részletek nem lettek teljesen világosak, de a nap folyamán Orbán egy videót osztott meg a Facebook-oldalán. A kormányfő kijelentette: "Brüsszel határozott szándéka, hogy minden áron támogassa Ukrajnát, miközben a magyar és európai családokat tönkreteszi."
Brüsszel, az Európai Unió székhelye, Orbán Viktor szerint olyan lépéseket tervez, amelyek a gáz- és olajellátás Oroszországból való elzárásához vezetnek. Ezen intézkedések következtében Magyarország számára 800 milliárd forintos többletkiadásokkal kellene szembenéznie. "Ez az összeg megegyezik a rezsicsökkentéssel" - hangsúlyozta, miközben egy 7395 forintos közüzemi csekket mutatott fel. Orbán véleménye szerint, ha a brüsszeli javaslat életbe lépne, a villanyszámlák akár megkétszereződhetnének, míg a gázszámla 16 ezer forintról 54 ezer forintra ugrana. Ezt a helyzetet csak akkor lehet elkerülni, ha a magyar kormány aktívan fellép Brüsszelben, ezért arra kér mindenkit, hogy vegyen részt a voksolásnak álcázott, Ukrajna-ellenes nemzeti konzultáción.
Ahogy a tényellenőrző cikkünkben is említettük, Orbán érvelése és számításai több szempontból is kérdőjelesek. A névtelenséget kérő szakértőnk kifejtette, hogy az olajcsap elzárása a Mol számára hátrányos lenne, mivel jelentős infrastrukturális fejlesztéseket igényelne. Ugyanakkor a szoros piaci verseny miatt a költségeket nem tudná igazán áthárítani a fogyasztókra. A földgáz helyzet viszont kedvezőbb Magyarország számára; a szakértő szerint a meglévő kapacitások kellően kiépítettek ahhoz, hogy az orosz források nélkül is biztosítani tudjuk a gázellátást, ráadásul nem annyira drágán, mint ahogy Orbán állította.
A szakértők véleménye szerint nehezen megfogható, hogy miként alakulhatna a miniszterelnök által említett 800 milliárd forintos többletköltség, és még inkább rejtélyes, hogyan duplázódnának meg az áramszámlák és a fűtésszámlák, illetve hogyan érhetnék el akár a négyszeresüket. A közüzemi díjak drámai növekedése csupán abban az esetben következhetne be, ha a kormány úgy határozna, hogy teljesen megszünteti egyik legfontosabb politikai intézkedését, a rezsicsökkentést, amely egyébként jelentős terhet ró a költségvetésre. Csak az idei év első négy hónapjában a rezsicsökkentés miatt 569,9 milliárd forintot kellett kifizetnie az államnak, ami 239 milliárd forinttal haladta meg az előzetesen tervezett összeget.
A rezsicsökkentés témája már nem újkeletű a kormány számára, hiszen 2022 augusztusa óta a lakossági felhasználók részesülnek e kedvezményben, amelynek keretében csak az átlagfogyasztásig élvezhetik a csökkentett közüzemi díjakat. Érdemes megemlíteni, hogy a vállalkozások és a lakossági felhasználók, akik túllépik az átlagos fogyasztási szintet, már közel három éve a piaci árakat kénytelenek megfizetni.
A közelmúlt eseményei újabb feszültséget generáltak a magyar-ukrán kapcsolatokban, miután az ukrán elhárítás bejelentette, hogy magyar hírszerzők által beszervezett kárpátaljai kémeket tartóztattak le. E reakcióként a magyar hatóságok két ukrán állampolgárt utasítottak ki, akiket kémkedéssel gyanúsítottak. Az ukrán fél is válaszlépéseket tett, és szintén kiutasított egy magyar diplomatát. A kémkedési ügyről részletesebben ebben a cikkben olvashat.