A NATO intenzív előkészületeket folytat egy esetleges orosz offenzíva ellen: Európa vezető államai több tízezer katonát mozgósíthatnak a védelem megerősítése érdekében.

A NATO további hét dandár, körülbelül 40 000 katona biztosítását kéri Németországtól a szövetség védelmi erőinek megerősítése érdekében - értesült a Reuters hírügynökség megbízható forrásokból.

A szövetség drámaian megemeli katonai célkitűzéseit, mivel Oroszország Ukrajna ellen 2022-ben megkezdett átfogó inváziója óta jelentősen megnövekedett fenyegetésnek számít.

Egy magas rangú katonai tisztviselő elmondta, hogy a NATO-szövetségesek által a jövőben biztosítandó dandárok teljes számának célértékét 120-130 közé emelik. Ez mintegy 50%-os növekedést jelentene a jelenlegi, körülbelül 80 dandáros célhoz képest. Egy kormányzati forrás szerint a teljes NATO-ra vonatkozó cél 130 dandár lesz.

Németország 2021-ben elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ig tíz dandárt alakít ki, amelyek mindegyike körülbelül 5000 katona összetételéből áll. Ezen egységek célja a NATO támogatása és a szövetségesek védelmének erősítése.

Jelenleg nyolc dandár áll készen a NATO-szövetségesek védelmére, és most újabb, kilencedik dandár létrehozása folyamatban van Litvániában, amelynek 2027-től kell teljes mértékben működnie.

Berlin számára komoly kihívást jelent további 40 000 aktív katona biztosítása. A Bundeswehr eddig nem tudta elérni a 2018-ban kitűzött 203 000 fős létszámcélt, és a védelmi minisztérium statisztikái alapján jelenleg körülbelül 20 000 hivatásos katona hiányzik.

Tavaly a Reuters arról számolt be, hogy a NATO-nak 35-50 további dandárra lenne szüksége az Oroszország elleni védekezésre vonatkozó új terveinek teljes megvalósításához, és Németországnak egyedül meg kellene négyszereznie légvédelmi képességeit.

A NATO-tagállamok védelmi költségvetései drámai módon megemelkedtek Oroszország 2022 februári Ukrajnába irányuló inváziója óta. A következő hónapban Hágában esedékes csúcstalálkozón Mark Rutte, a szövetség főtitkára azt fogja kérni az állam- és kormányfőktől, hogy a jelenlegi, a GDP 2%-ára vonatkozó védelmi kiadási célkitűzést több mint kétszeresére, 5%-ra emeljék. Ebből a keretből 3,5% a katonai védelemre, míg 1,5% infrastrukturális fejlesztésekre lenne fordítva.

Történelmi változásként Németország nemrégiben enyhítette az alkotmányos adósságfékét, hogy növelhesse védelmi költségeit. A német kormány Rutte 5%-os célját is támogatja. Carsten Breuer, a német vezérkari főnök, utasította a hadsereget, hogy 2029-re legyen teljesen felkészülve, ugyanis a szövetség előrejelzése szerint Moszkva addigra elegendő katonai erőre tesz szert ahhoz, hogy NATO-területet célozzon meg.