A mesterséges intelligencia arab perspektívából: Az új technológiák világában a mesterséges intelligencia (MI) szerepe egyre fontosabbá válik, és különösen az arab világban figyelemre méltó fejlődésen megy keresztül. Az arab országok, gazdasági potenciálj

A negyedik ipari forradalom hatására a Közel-Kelet államai és üzleti szektora egyre inkább tudomásul veszi a mesterséges intelligencia (MI) és a fejlett technológiai megoldások globális tendencia irányait. Ez a fejlődés új lehetőségeket teremt az arab világ számára, hogy jelentős szereplővé emelkedjen a nemzetközi színtéren. Különösen az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Katar mutatnak kiemelkedő elkötelezettséget a mesterséges intelligencia technológiák innovációja és gyakorlati alkalmazása iránt.

A jövőbeli becslések szerint a Közel-Kelet a mesterséges intelligencia globális potenciáljának körülbelül 2 százalékát fogja kihasználni 2030-ra, ami körülbelül 320 milliárd dollárt jelent. Azonban a fejlett MI-rendszerek integrálása nem mentes a nehézségektől, hiszen a térség sajátos kulturális és társadalmi környezetéből adódóan számos kérdést vet fel.

A mesterséges intelligencia forradalmasítja a globális gazdaságot, és ennek hatásai már most is érezhetőek. Számos előrejelzés szerint 2030-ra a MI akár 15 ezer milliárd dollárral is hozzájárulhat a világ gazdaságához. Ebből a hatalmas összegből körülbelül 6600 milliárd dollár a termelékenység növekedéséből ered, míg 9100 milliárd dollár a fogyasztók számára nyújtott előnyök révén realizálódik majd. A mesterséges intelligencia tehát nem csupán technológiai újítás, hanem gazdasági átalakulás motorja is, amely új lehetőségeket teremt a vállalatok és a fogyasztók számára egyaránt.

A mesterséges intelligencia alapvetően átalakíthatja a közel-keleti piacokat innovatív új szolgáltatások és teljesen új üzleti modellek létrehozásával. Már láttuk a digitalizáció első hullámának hatását. Tíz, sőt öt éven belül a mesterséges intelligencia kitörésével a piacvezetők közé olyan vállalatok kerülhetnek, amelyekről még soha nem is hallottunk.

Érdemes kiemelni, hogy az olajárak változékonysága nemcsak a régió gazdasági kilátásaira gyakorol kedvezőtlen hatást, hanem arra is ösztönzi a kormányokat, hogy alternatív bevételi és növekedési lehetőségeket keressenek. A nem olajágazati fejlesztések, különösen a mesterséges intelligencia technológiákba történő befektetések, stratégiai előnyöket nyújthatnak a térség számára, lehetőséget teremtve a jövőbeli fejlődéshez.

A Közel-Kelet kormányai és üzleti szektora gyorsan észlelte a mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák iránti globális hajlamot. Döntés elé kerültek: csatlakoznak a technológiai forradalomhoz, vagy kimaradnak belőle. A régió gazdasági jövőjét figyelembe véve, a lemaradás nem igazán lehet opció. Prognózisok alapján a Közel-Kelet 2030-ra várhatóan a mesterséges intelligencia globális hasznának 2%-át fogja generálni, ami körülbelül 320 milliárd dollárt jelent.

A legnagyobb várható nyereség abszolút értékben Szaúd-Arábiában fog megjelenni, ahol a MI hozzájárulása 2030-ra meghaladhatja a 135,2 milliárd dollárt, ami a GDP 12,4%-át jelenti. Relatív szempontból azonban az Egyesült Arab Emírségek tűnik a legígéretesebbnek, hiszen a mesterséges intelligencia hatása itt a 2030-as GDP körülbelül 14%-át teheti ki.

Az Egyesült Arab Emírségek kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia fejlesztésére, célja pedig a gazdaságának sokszínűsítése és a következő globális technológiai központtá válás. Míg az Egyesült Államok a globális MI-vezető szerepének megvalósításán dolgozik, az Egyesült Arab Emírségek olyan kulcsfontosságú tesztkörnyezetet alakít ki, amely lehetőséget biztosít a technológiai innovációra és az együttműködésre olyan ambiciózus országokkal, akik az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolataikat is szeretnék kiegyensúlyozni.

A mesterséges intelligencia hatásának éves bővülése a régióban várhatóan 20-34 százalék közötti tartományban mozog majd. A legdinamikusabb fejlődés az Egyesült Arab Emírségekben forecastálható, ezt követi Szaúd-Arábia, ahol szintén jelentős előrelépések várhatóak.

A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése forradalmasítja a különböző iparágakat, új lehetőségeket teremtve, de egyúttal komoly kihívásokat is felvet. Az arab országok számára, amelyek most lépnek be ebbe a digitális korszakba, elengedhetetlen, hogy alaposan megértsék ezeket a kockázatokat, valamint azok közvetlen hatásait a régió sajátos környezetében. A technológia előnyeivel párhuzamosan ugyanis a felelősségteljes használat és a potenciális veszélyek tudatosítása is kulcsfontosságú.

A hagyományos szoftverekkel ellentétben, amelyek a fejlesztők által előre meghatározott szabályrendszer szerint működnek, és így viselkedésük viszonylag kiszámítható és könnyen irányítható, a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek, különösen a fejlettebb verziók, képesek önálló döntéshozatalra. Ezek a döntések jelentős hatással lehetnek az emberi életre, a társadalomra és az etikai normákra. Éppen ezért a mesterséges intelligencia értékrendjéről úgy kell diskurálni, ahogyan a szoftverek értékeiről általában nem szoktunk.

A mesterséges intelligencia rendszerei, különösen azok, amelyek gépi tanulást és neurális hálózatokat használnak, folyamatosan fejlődnek és képesek tanulni a begyűjtött adatokból. Ez a folyamat olyan viselkedéseket eredményezhet, amelyek nincsenek előre meghatározva a programozás során. Az adatok minősége és jellege kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia rendszerek potenciális veszélyeinek megértésében, különösen az értékek közötti eltérések szempontjából. Azonban ez csupán egy aspektus. A mesterséges intelligencia és az emberi értékek közötti összhang nagymértékben függ az algoritmusok megtervezésétől, a betanítási eljárásoktól, valamint a technikai és etikai szempontok figyelembevételétől.

A mesterséges intelligencia rendszerek többsége az arab világ határain kívül kerül kifejlesztésre, főként olyan területeken, ahol különböző kulturális, társadalmi és etikai normák dominálnak. Ennek következtében jelentős eltérések adódhatnak az ilyen rendszerekbe integrált értékek és az arab világ hagyományos értékrendje között.

Az arab világ társadalmi és kulturális struktúrája szervesen összefonódik a közösségi értékekkel, etikával és hagyományokkal. A fejlett mesterséges intelligencia rendszerek integrálása új kihívásokat hoz magával, amelyek arra irányítják a figyelmet, hogy mennyire tudják ezeket az innovációkat harmóniában alkalmazni a régió mélyen gyökerező értékrendjével.

A Nyugaton vagy Kelet-Ázsiában kifejlesztett rendszerek nem feltétlenül értik, vagy tartják tiszteletben teljesen az arab világ kulturális normáit és értékeit. Ez kulturálisan érzéketlen vagy nem megfelelő döntésekhez vezethet. A MI-alkalmazások hatékony és etikus működéséhez a helyi kontextusok mélyreható ismeretére van szükség. Enélkül a rendszerek olyan döntéseket hozhatnak, amelyek figyelmen kívül hagyják a fontos regionális árnyalatokat.

A potenciális eltérések hatékony kezelése érdekében az arab világnak elengedhetetlen, hogy aktívan invesztáljon a helyi mesterséges intelligencia kutatásába és fejlesztésébe. Célja, hogy olyan rendszereket alkosson, amelyek összhangban állnak a regionális értékekkel és a sajátos kontextusokkal. Ehhez elengedhetetlen a helyi tehetségek képzése, valamint olyan kutatóintézetek létrehozása, amelyek a kulturális érzékenységre és tudatosságra helyezik a hangsúlyt az MI fejlesztésében.

Ezek az irányelvek mintául szolgálhatnak más területek és nemzetek, például Magyarország MI-technológiáinak kiértékeléséhez és alkalmazásához.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjában dolgozó kutatóként a szerző mélyrehatóan foglalkozik a térség kihívásaival és lehetőségeivel.