A magyar-ukrán-román határvidék helyi közösségei közötti együttműködés célja a közös fejlesztési tervezés, valamint a kapacitás- és partnerségépítés elősegítése. Az együttműködés révén a régió szereplői új lehetőségeket teremthetnek, amelyek hozzájárulnak


A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetésével - valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, a Szatmár Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás és a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásának partneri szerepvállalásával - 2025. január 1-jén vette kezdetét a Planning4U névre keresztelt EU-s projekt megvalósítása a Partnerség határok nélkül jelmondat mentén.

A projekt célja, hogy átfogóan feltérképezze az orosz-ukrán háború társadalmi és gazdasági következményeit a térségben, különös figyelmet szentelve az ukrajnai közigazgatási reform hatásaira. Emellett a határ menti régiók fejlesztési irányainak meghatározása, valamint a határokon átnyúló együttműködések ösztönzése is középpontban áll. E kezdeményezés az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna 2021-2027 Program keretében valósul meg, a projekt zárása 2026. december 31-én esedékes. Az uniós támogatás összesen 600 327,63 eurót tesz ki.

A Planning4U projekt célja a magyar-román-ukrán határrégió, különösen Kárpátalja kistérségeinek fejlesztése. A háborús helyzet következtében Kárpátalja Ukrajnán belüli jelentősége drámai módon megnőtt, mivel ez a terület Ukrajna legnyugatibb megyéje, így az ország legbiztonságosabb régiójává lépett elő.

Kárpátalja az elmúlt három évben, a konfliktus kirobbanása óta, jelentős társadalmi és gazdasági átalakulásokon ment keresztül. E folyamatok egyik kiemelkedő jellemzője a migrációs hullámok felerősödése, amely következtében sok belső-ukrajnai vállalat döntött úgy, hogy Kárpátalján folytatja működését, áthelyezve székhelyét és gyártási tevékenységét. Ennek eredményeként a régió gazdasága - tapasztalatok és országos trendek ellenére - növekedési pályára állt. Ma Kárpátalja nem csupán földrajzi értelemben, hanem Ukrajna nyugati határvonalának szimbolikus kapujaként is megjelenik.

Mindezzel együtt elmondható, hogy a projektben érintett határ menti területek a három érintett ország perifériáján helyezkednek el. Környezeti és társadalmi feltételeik - a fizikai határoktól függetlenül - nagyon hasonlóak, melyek erősítik egymásrautaltságukat.

A közelmúltban végrehajtott ukrajnai közigazgatási reform új kihívások elé állította az újonnan létrejött kistérségi önkormányzatokat, mivel kötelezővé tette számukra, hogy az állami és megyei tervek keretein belül fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki. Azonban sok esetben hiányzik a szükséges tudás, szakértelem és eszközrendszer, ami megnehezíti a feladat teljesítését. A háborús helyzet következtében Kárpátalja és a szomszédos uniós régiók új kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe. Ennek következtében elengedhetetlenné vált a 2021-2027 közötti időszak fejlesztési terveinek felülvizsgálata, valamint a HU-RO-UA határrégió társadalmi-gazdasági állapotának és a határon átnyúló együttműködések helyzetének alapos értékelése.

A projekt átfogó célja ezért - válaszul az intézményi kapacitások hiányosságaira és az ukrán közigazgatási reform, a koronavírus-járvány, valamint a háború okozta kihívásokra - a magyar-román-ukrán határ menti régió határokon átnyúló területfejlesztési terveinek és hatásvizsgálatainak az elkészítése. A projekt hálózata és közös fellépései fokozzák majd a régiók közötti együttműködést, a tudásátadást, valamint a jogi akadályok és egyéb kihívások felszámolását.

A Kárpátalján és Szatmár megyében - a projekt keretében - készülő fejlesztési tervek, valamint azok határon átívelő hatásainak értékelései Magyarországon és Romániában, továbbá a megvalósítandó képzések (területfejlesztés, projektmenedzsment, pályázatírás) válaszul szolgálnak a fenti kihívásokra, erősítik a határokon átnyúló intézményi és üzleti kapcsolatokat, és megkönnyítik Ukrajna felkészülését a jövőbeni uniós csatlakozásra. A képzéseken résztvevő személyek képesek lesznek a fejlesztési tervek elkészítésére és végrehajtására, s így a régió fenntartható fejlődésének elősegítésére.

A projekt eredményeként 14 kárpátaljai kistérségi fejlesztési terv jön létre, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a résztvevő helyi hatóságok számára a jogszabályban előírt tervdokumentumok elkészítéséhez.

Szatmár megyében három olyan település fejlesztési terve is elkészül, amelyek a Magyarország határvonalán helyezkednek el. A projekt keretében kidolgozott fejlesztési koncepciók és hatástanulmányok összefoglalása hozzájárul majd a jövőbeli közös tervezési folyamatokhoz, nemcsak a programterületen, hanem szélesebb értelemben az Európai Unión belül is.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és a projekt vezetője hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során folyamatosan megjelent az igény a kárpátaljai tárgyalópartnerek, különösen a Beregszászi Járási Tanács és a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása vezetői részéről a fejlesztési tervek kidolgozására. Ez a szükséglet a háború kitörése után még hangsúlyosabbá vált.

"Az ungvári megyei vezetéssel folytatott későbbi egyeztetések során ezeket az elvárásokat megerősítettük. Figyelembe véve, hogy a háború következtében Kárpátalján új társadalmi és gazdasági környezet alakul ki, valamint hogy ennek tükrében elengedhetetlen egy fejlesztési stratégia kidolgozása, mindez szoros összhangban áll a Nemzetstratégiai Kutatóintézet célkitűzéseivel. E kihívásra válaszul nekiláttunk a munkának, és sikerült partnereket találnunk a folyamat során. Ezúton is köszönetet mondok együttműködőinknek, valamint a Program Közös Titkárságának a nyújtott támogatásért" - nyilatkozta az NSKI elnöke.

Ez a sajtóközlemény az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne foglaltakért kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vállalja a felelősséget, és azok nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Related posts