Koltai Róbert a magyar filmtörténelem egyik legkiemelkedőbb alakját saját nagybátyja ihletésére formálta meg.

A Sose halunk meg című film debütálása 1993-ra tehető, amelyet a neves Koltai Róbert rendezett. Ráadásul nem csupán rendezőként, hanem az ikonikus Gyuszi bácsi karakterében is látható a vásznon. A film további jelentős alakjai Szabados Mihály és Máté Gábor, akik szintén fontos szerepeket kaptak a történetben.
A történet szerint Gyuszi bácsi, Imre nagybátyja, a kreativitás mestere volt. Imre, aki a mai napig magában hordozza Gyuszi bácsi emlékét, bármikor, ha valamilyen nehézség éri – például amikor a lóversenyen nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné – csak felidézi nagybátyja szavait, és máris könnyebbé válik a mindennapja. Gyuszi bácsi volt az, aki először vitte el őt a lóversenypályára, és aki bemutatta neki a nőiesség varázsát is... Mert Gyuszi bácsi mindkettőhöz igazán értett. Imre sosem felejti el azt a felejthetetlen napot sem, amikor szülei a Keleti pályaudvarra kísérték, és rábízták a vásározó vállfaárus nagybátyjára, akivel együtt indultak felfedezni a vidéki élet csodáit.
A film ikonikus főcímdala, a Nagy utazás, Presser Gábor interpretálásában vált igazán népszerűvé. Azóta ez a zene a leggyakrabban játszott filmzenék közé tartozik. A dallamot Dés László komponálta, míg a szöveget Bereményi Géza írta. Eredetileg Malek Andrea énekelte a dalt, de a szerzők nem voltak elégedettek a végeredménnyel, így végül Presser Gábor lett a választott énekes, aki varázslatos slágert alkotott belőle.
Az alkotás 1992-ben elnyerte a Magyar Televízió és Filmkritikusok Díját, emellett a Bogotai Filmfesztivál legjobb film kategóriájában is jelölést kapott. 2003-ban a "Nagy utazás" című dal megjelent egy európai uniós válogatásalbumon, amelyen minden akkori és leendő tagállam egy-egy dallal képviseltette magát, és emellett az "Arany Csirke: Válogatás a legjobb magyar filmslágerekből" című albumon is helyet kapott.
Talán nem mindenki van tisztában azzal, hogy Koltai Róbert ikonikussá vált Gyuszi bácsi karakterét a saját nagybátyja inspirálta. A rendező már a nyolcvanas években próbálta megvalósítani a filmet, azonban sokáig nem talált partnereket, akik osztoztak volna a víziójában. Végül a 90-es évek elején valósult meg a projekt, köszönhetően annak, hogy a költségvetéshez a Szerencsejáték Zrt. (akkor még Rt.) is hozzájárult.
A "Sose halunk meg" című film igazi közönségkedvenccé nőtte ki magát, hiszen több mint 250 ezer nézőt vonzott a mozikba. Koltai Róbert életében ez az alkotás mérföldkőnek számított; a film után rendezői pályafutása is új dimenzióba lépett, és azóta számos keserédes, szomorú vígjáték született a keze nyomán, amelyek mélyen megérintették a közönséget.