A helyi iparűzési adóról számos lényeges információt érdemes felfedezni.

A helyi iparűzési adó (HIPA) számos lényeges szempontot érint, amelyeket érdemes alaposan megérteni. Ez az adónem az önkormányzatok legelterjedtebb és legstabilabb bevételi forrásai közé tartozik. Minden olyan vállalkozónak, akinek székhelye vagy telephelye az adott önkormányzat területén található, és ott iparűzési tevékenységet folytat, kötelezően meg kell fizetnie ezt az adót, függetlenül attól, hogy a tevékenység teljesen helyben zajlik-e vagy sem. Ezen kívül további hasznos információkat és részleteket gyűjtöttünk össze a témával kapcsolatban, amelyek segíthetnek a vállalkozóknak a HIPA-val kapcsolatos kötelezettségeik átlátásában.

Az Adózóna szakértője válaszolt egy olvasói kérdésre, amely azt feszegette, hogyan kell bevallani a Helyi iparűzési adót annak, aki egyéni vállalkozóként és családi gazdaság tagjaként is tevékenykedik.

Egyéni vállalkozóként, aki egy családi gazdaság tagja, a helyi iparűzési adó (hipa) bevallása bizonyos sajátos szempontokat igényel. Mivel a családi gazdaságnak nem ő a vezetője, és az értékesítési vagy beszerzési tevékenységek sem az ő nevén zajlanak, a vállalkozó a saját bevételeit és költségeit kell, hogy figyelembe vegye a hipa bevallásakor. A vállalkozónak a saját tevékenységéből származó bevételeit kell nyilvántartania és bevallania, függetlenül attól, hogy a családi gazdaság keretein belül dolgozik. Fontos, hogy a bevallás során pontosan tüntesse fel a saját vállalkozásának jövedelmét, és a költségeit is, amelyeket a saját tevékenysége során számolt el. Az adózási kötelezettségek teljesítése érdekében célszerű szakmai tanácsot kérni könyvelőtől vagy adótanácsadótól, hogy a lehető legpontosabb és legmegfelelőbb módon járjon el a helyi iparűzési adó bevallása során.

Szipszer Tamás adószakértő részletesen válaszolt a felvetett kérdésre. Az érintett egyén köteles lesz önállóan bevallani egyrészt az egyéni vállalkozásához kapcsolódó iparűzési adót, másrészt pedig a családi gazdaságából származó hipakötelezettségét. Ehhez csupán egyetlen összevont adóbevallást szükséges benyújtania.

Egy átalányadózó egyéni vállalkozó hipabevallásánál, aki az egyszerűsített elszámolást nem alkalmazhatja a 25 millió forintot meghaladó bevételei miatt, a nettó árbevételébe a tevékenységből származó bevételek tartoznak bele. A nettó árbevétel fogalmát a 2000. évi C. törvény (a számvitelről szóló törvény) 3. § 26. pontja határozza meg, amely szerint az árbevétel magában foglalja az eladott termékek, nyújtott szolgáltatások ellenértékét. Fontos megemlíteni, hogy az egyéb bevételek, mint például banki kamatok, áfakerekítések, vagy készpénzkerekítések, nem számítanak bele a nettó árbevételbe. Ezen bevételek a vállalkozás egyéb bevételei közé tartoznak, és a 2017. évi CL. törvény (az egyéni vállalkozók adózásáról szóló törvény) 8. §-a szerint külön kell kezelni őket. Az adózónak tehát figyelemmel kell lennie arra, hogy csak a fő tevékenységéből származó bevételeket vegye figyelembe a nettó árbevétel meghatározásakor, míg az egyéb bevételeket külön kell nyilvántartania és kezelnie a bevallás során. Az Antretter Erzsébet által adott válaszok a témában hasznos támpontokat nyújtanak a jogszabályok értelmezéséhez.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A §-ának értelmében azon vállalkozók, akik az adott adóév során – amennyiben az adóév 12 hónapnál rövidebb, úgy a bevételeket napi arányosítással számítva 12 hónapra vetítve – nem lépik túl a meghatározott bevételi határt, kedvezményes elbírálásban részesülhetnek.

A (2) bekezdés alapján a kisvállalkozó (4) bekezdés szerint bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

2,5 millió forint jár, amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott adóévben – ha az adóév kevesebb mint 12 hónap – napi arányosítással, 12 hónapra vetítve, nem haladja meg a 12 millió forintot.

6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg;

8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot - az (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg,

Az e § értelmében a bevétel fogalma alatt azt értjük, hogy...

1. Ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó hipabevallásánál, aki az egyszerűsített elszámolást a 25 millió forintot meghaladó bevételei miatt nem alkalmazhatja, a nettó árbevételbe milyen bevételek tartoznak bele? Csak a tevékenységből származó bevételeket számolhatja bele, vagy beletartoznak az egyéb bevételek is, mint például banki kamatok, áfakerekítések, készpénzkerekítések stb.?

Az szja-törvény 10. számú melléklet I. részében, különösen a 3. és 11. pontokban meghatározottak szerint a bevételek közé tartozik a kapott kamat, valamint a kerekítési szabályok alkalmazásából származó többletkülönbözet is.

2. Függetlenül az átalányadózótól, ha kisadózó vállalkozók tételes adójáról van szó, akkor az egyéb bevételek hogyan kezelendők?

A fenti kérdésben a kisadózó vállalkozók tételes adóját választó adózókra vonatkozóan van szó, akik az szja-törvény értelmében átalányadózónak minősülnek. Ebben az esetben, mint más kisvállalkozók esetében, a nettó árbevétel alakulását kell figyelembe venni. A Htv. 52. § 22. pont h) alpontja szerint a nettó árbevétel a tételes adózó vállalkozók esetében a 2022. évi XIII. törvény (más néven Kata törvény) keretein belül megállapított bevétel.

A Kata törvény 2. § 4. pontja szerint a kisadózók bevételek tekintetében az egyéni vállalkozók által a vállalkozási tevékenységük során bármilyen jogcímen és formában más forrásból megszerzett vagyoni értékeket kell figyelembe venni. Ez magában foglalja a tevékenységhez kapcsolódó támogatásokat, a külföldön keletkezett, adóköteles bevételeket, valamint azt az összeget, amit az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján még nem realizált, amíg az adóalanyisága megszűnésének napjáig nem került sor a bevétel megszerzésére.