Nyolcvan évvel ezelőtt ez a városrész a háború egyik legzordabb csatatere volt, ahol a sorsok drámai fordulatokat vettek, és a falak tanúi lettek a harcok kegyetlenségének.

- Ez a városrész, amely ma újjászületett épületeivel, lenyűgöző szépségével és gazdag történetével vonzza a látogatókat, nyolcvan évvel ezelőtt a háború egyik legélesebb csatatere volt. Ekkor a németek által irányított védelem központjaként állandó légi- és tüzérségi támadások kereszttüzében állt - emelte ki Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója a tárlatnyitó beszédében.
A budapesti ostrom 1944 végén és 1945 elején a város lakóinak életét drámaian megváltoztatta, hiszen körülbelül nyolcszázezer ember rekedt az ostromgyűrűben. Ezen emberek folyamatos bombázások és tüzérségi támadások elől különböző helyekre menekültek: sokan légoltalmi óvóhelyekbe, mások a királyi palota alatti titkos helyiségekbe vagy a Várhegy barlang- és pincerendszerébe húzódtak vissza. A város gáz- és áramszolgáltatása leállt, és ivóvízhez is nehezen lehetett hozzájutni. Több mint ötven nap eltelt, mire Budapest a szovjet csapatok ellenőrzése alá került. Az ostrom alatt sokan húsvétig a pincék mélyén rekedtek, nemcsak azért, mert otthonaik elpusztultak, hanem mert féltek a szovjet katonák erőszakos cselekményeitől is.
- emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy a fotók mellett az ostromot átéltek naplórészletei és visszaemlékezései olvashatók.
- emlékeztetett Madaras Bence, aki mindig is figyelt a részletekre.
Ahogyan kifejtette, a munka jelentős része a Nemzeti Hauszmann Program keretében indult el. Megemlítette, hogy a projekt célja az, hogy a Budavári Palotanegyed épületei újra megmutassák azt a pompát és szépséget, amely a XIX-XX. század fordulóján jellemezte őket.
- hangsúlyozta.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy az újonnan megnyíló tárlat csupán egy szűk keresztmetszete a Budapest ostromáról rendelkezésre álló, a MÉM MDK birtokában lévő fotógyűjteménynek, amely kifejezetten a Budai Várban bekövetkezett pusztítást dokumentálja. A téma részletesebb bemutatását a január 30-án megnyílt „Budapest ostroma” című kiállítás nyújtja, amely a Magyar Építészeti Múzeum Bajza utcai Műhelytér kiállítótermében látogatható.
Hozzátette: a kritikák és viták dacára lenyűgöző, hogy ez a város képes volt újjáéledni a romjaiból, és ismételten megcsillogtatni régi pompáját.
A kiállításhoz izgalmas kísérőprogramok is társulnak. Középiskolás diákok számára rendhagyó történelemóra keretein belül Nánay Mihály történész kalauzolásával fedezhetik fel Budapest ostromának mindennapjait, előzményeit és következményeit. Emellett a Testőrpalota Információs pontján igényelhető "Akkor és most" című térképes kiegészítő segítségével a kiállítás tablóin bemutatott helyszínek mai arculatát is felfedezhetik.