A kutatók új felfedezései szerint a Föld belső magjának formája és forgási jellemzői is módosultak, miután részletes elemzéseket végeztek szeizmikus hullámok segítségével.

Bolygónk középpontjában egy forró, főként vasból és nikkelből álló, forgó gömb található. A tudósok ennek a legbelső rétegnek a fizikai jellemzőire - például arra, hogy folyékony külső magra és szilárd belső magra oszlik - úgy következtetnek, hogy elemzik, miként torzítja a földrengések által okozott szeizmikus hullámokat.

Egy új tanulmány, amely a Nature Geoscience című folyóiratban jelent meg, amerikai és kínai szeizmológusok közös munkájának eredménye. A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt két évtized során a Föld belső magjának alakja és forgási sebessége is jelentős változásokon ment keresztül. Ez a felfedezés új fényt vet arra a rejtélyes dinamikára, amely körülbelül 2900 kilométer mélységben zajlik, és eddig ismeretlen volt a tudomány számára. A Gizmodo beszámolója alapján ez a kutatás izgalmas kérdéseket vet fel a bolygónk belső folyamataival kapcsolatban.

Az ismétlődő földrengések különböző időpontokban hasonló szeizmikus hullámokat keltenek. A Föld magján áthaladó szeizmikus hullámok elemzésével a tudósok nyomon követhetik a magban bekövetkező változásokat: 2010 körül a belső mag forgása a kutatók szerint a bolygó többi részének forgási sebessége alá lassult.

John E. Vidale, a Dél-kaliforniai Egyetem szeizmológusa Los Angelesből, valamint munkatársai 2010 előtt és után előforduló ismétlődő földrengéseket vizsgáltak. Főként arra a jelenségre összpontosítottak, amikor a második rengés idejére a Föld belső magjának forgása visszatért az első földrengéskor tapasztalt pozícióba. Ez azt jelenti, hogy a két földrengés közötti szeizmikus hullámok eltérését nem a forgási sebesség változása okozta. Azok a szeizmikus hullámpárok, amelyek a belső mag külső területeit érintették, figyelemre méltó eltéréseket mutattak. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az eltérések a Föld belső magjának alakváltozásaira utalnak. A belső mag formája az idők során a Föld különböző rétegei közötti bonyolult kölcsönhatások következményeként alakulhat, de a korábbi vizsgálatok alapján vagy a forgása, vagy az alakja változhat, egyszerre egyik sem.

Mindezeknek nincs ugyan közvetlenül érezhető hatásuk, mégis elárulnak valamit azokról az összetett folyamatokról, amelyek a bolygónkon és annak belsejében zajlanak.